A tanévünk utolsó nagy eseménye a ballagással egybekötött évzáró műsor volt.

Az  óvodások  nagy  izgalommal  várták  ezt  az ünnepet, melyre már  régóta készültek versekkel, mondókákkal,  énekekkel  és  tánccal.  Örömteli látványt nyújtott a sok csillogó szemű, ünneplőbe öltözött kis gyermek. Volt, aki önmagát adta, volt aki sírt, de akadt olyan, aki várakozáson fölülmúlva szerepelt,  megmutatva  ezzel  mindenkinek, hogy  ő  mire  is  képes!  Kocsis-Savanya András virágkertésznek  köszönhetően, valamint Kovács Laura,  Balázs  és  Nagy  Benedek  szüleinek hála  a  díszítés  is  fokozta  az  ünnep  hangulatát.

Kívánjuk  minden  elballagott  gyermekünknek, hogy  érezze  jól  magát  az  iskolában,  sikerüljön megvalósítania önmagát  és kicsit maradjon meg mindenre  nyitott,  ártatlan,  kedves  gyermeknek!

Megérdemelt  jutalomként  egy  Üllés  melletti tanyára kirándultunk. Mindenki a kis hátizsákjával érkezett  az  óvodába és türelmetlenül várták az indulást.  A gyerekek a  hír  hallatán,  miszerint emeletes  busz  vár  kint  bennünket,  soha  nem látott gyorsasággal  rakták helyére  a  játékokat  és sorakoztak  fölöltözve.

Természetesen  mindenki az  emeleten  szeretett  volna  utazni!  Akik  az alsó  szinten maradtak,  élvezhették  a  tágas  teret. Az  ülések  közötti  asztalokon  még  kártyapartit is  rendezhettek.  A  szülők  féltő  tekintetének kíséretében  indultunk  el  az  óvoda  épülete  elől.

Az  út  hosszúsága  tökéletesen  megfelelt  az óvodások  életkorának.  Ők  úgy  érezték,  hogy milyen  messzire  megyünk,  de  azért  nem  vált unalmassá  számukra.  A  célunkhoz  majdnem megérkezve, a  bekötőútnál  leszálltunk az autóbuszról. Csomagjainkat a póni vontatta futóra pakolhattuk. A kisebbek lovaskocsira ülve utaztak, a nagyobbak a homokban hagyott patanyomokat követve mentek, vagy futottak kiscsikó módjára a tanyáig. Megérkezvén az asztalok körül foglaltuk el a helyünket  és  fogyasztottuk  el  a  hátizsákból elővett reggelire  szánt  szendvicset,  üdítőt, majd kezdődött a gyümölcsök,  kekszek,  chipszek kínálgatása. Már evés alatt összehaverkodtunk a  két  barátságos  házőrzővel,  akiknek  juttattunk is    elemózsiánkból.  Jóllakottan  kezdődhetett  a tanya  fölfedezése. Az  egyik  csoport  hosszabb lovaskocsis  barangolásra indult  a  környéken, a  többiek  megismerkedhettek a  lovakkal  és Csabi  Csacsival.

Volt  olyan  figyelmes  gyermek (szülő)  aki  répát  és  almát  hozott magával,  hogy megetesse  a  patásokat. Az  apróságok  kedvükre válogathattak  a  kisebb-nagyobb,  szelíd,  nyugodt hátasok  között,  akik  csak  arra  vártak,  hogy valaki  megülje  őket.  Mindenki  szíve  szerint váltogathatta, hogy melyiken és mennyit  lovagol vagy  szamaragol. Az  ottani  szakértő  oktatóknak köszönhetően  mindenki  fölült  valamelyikre, sőt egy  az  egy  hónapja  még  a  kisbáránytól  is  félő kislány  a  legszívesebben  a  legmagasabb  lovon ült.  A  várakozó  gyerekek  focizhattak,  fára  is mászhattak  és  mindenféle,  a  fantáziájuk  szabta határoknak megfelelően  önfeledten  és  szabadon  játszhattak.  Amíg  mi  élveztük  a  hely  nyújtotta lehetőségeket, addig a kemencében sült az ebédre készülő  kenyérlángos.  Volt  rajta  mindenféle
finomság: tejföl, szalonna, lilahagyma és kolbász is, de akinek ez nem felelt meg, kérhetett ürest is kívánság  szerint.  Ebéd  után  kezdhették a  várva várt íjászkodást, célba lövést, majd kezdődhetett a lovasbemutató, ahol láthattunk rettenetesen gyors, hangos lódobogással kísért vágtát is! A nap végén még kiélveztük a tanya nyújtotta lehetőségeket és mindenki kedvére játszhatott. Elmondhatjuk, hogy óvodánk nevéhez és magyarságunkhoz illő napot hagytunk  magunk  mögött,  mikor  kellemesen elfáradva, fájó szívvel, de csodálatos élményekkel gazdagon ültünk föl a luxusbuszra.

Szeretnénk megköszönni minden kedves szülő aktív  részvételét,  az  egész  tanév  során  nyújtott segítségét és partneri hozzáállását a programokon, melyeket  az  év  során  az  óvodásoknak szerveztünk! Köszönjük Juhász Kinga családjának a rengeteg gyönyörű  tuját,  amivel  még  több  zöld  övezetet tudtunk kialakítani.

Megtartottuk  első  szülői  értekezletünket  a leendő  óvodások  anyukáinak  és  apukáinak. Bízunk  benne,  hogy  az  elkövetkezendő  évben érkező  gyermekek  is  olyan  jól  fogják  érezni magukat nálunk, mint azok, akik most ballagtak el az óvodából.

Terveink  szerint  a  rózsafesztiválon  a  tavalyi évhez hasonlóan kerékpárral fogunk fölvonulni.

Kívánunk mindenkinek kellemes pihenést és jó nyaralást a nyári szünidő alatt!

Magyar Utcai Óvoda dolgozói