Igazi forró nyár volt, amihez alkalmazkodnunk kellett. Mivel a tanév tartalma alatt a szülők nagy részének a szabadságából már csak kevés maradt, így a gyermekük szinte az egész nyarat az óvodában töltötte. Azért, hogy az intézményben tartózkodó óvodások jól érezzék magukat, ne terhelje meg őket a nagy hőség, igyekeztünk változatos tevékenységeket nyújtani nekik.
Többször ellátogattunk a közeli játszóterekre. Kis kagyló formájú medencéinket sokrétűen hasznosítottuk. Lehetett benne horgászni, babát fürdetni, gyerekek által hajtogatott papírhajót vízre bocsájtani, de volt olyan, amikor az akadálypálya vagy a mezítlábas ösvény részét képezték. Ezekben lehetett lábat is mosni, hideg-meleg vizes lábfürdőt venni. Igyekeztünk minden forró napot valami vizes játékkal csillapítani, amiben a párakapu is nagy segítséget nyújtott. A gyerekek által hozott vizipisztolyokkal élvezetes elfoglaltságot jelentett a bátrabb társakra, növényekre spriccelés és a fölállított kuglibábúkra való célbalövés is. Nemcsak jó móka, de a hangképzés fejlesztését is elősegíti a szappanbuborék fújás, amit a műanyag karika mellett papírhengerrel is ki lehetett próbálni. A vízbe mártott szivacslabdákkal való játszadozás új élményt jelentett a gyermekek többségének. Ezek mellett idén is a sikerlista élén a slaggal való fürdés állt. Ezt segített izgalmasabbá tenni az esőztető és a különböző ügyességi feladatok a vízsugár alatt és fölött.
A szülőknek köszönhetően minden nap csillapíthatták szomjukat valamilyen szezonális gyümölccsel.
A szociális munkások is szereztek a gyerekeknek egy emlékezetes délelőttöt, amikor mozgószárnyú pillangókat barkácsolhattak.
Természetesen az óvónőkkel is sokféle alkotást készíthettek a nyár alatt. Alkothattak tölcséres fagylaltot, csinálhattak jégkrémet, dinnyét, repülőt, festhettek, hajtogathattak, gyurmázhattak, stb.
Elővettük a még nem vagy csak ritkán, régen használt sportszereinket. Így adódott mód a magasugrásra, akadályfutásra, kosárlabdázásra, gólyalábazásra az egyéb napi szinten használt sportszerek mellett. Tartottunk reggelente közös zenés tornát, mozgásos játékokat.
Folyamatosan gondoztuk az ovisokkal együtt a veteményes kertjeinket és szüreteltük majd fogyasztottuk a terméseket.
Ezek mellett nagy figyelmet fordítottunk a képességfejlesztésre, próbáltuk bepótolni a kiesett időt, hisz az óvodát tavaly megkezdő gyerekek óvodai életéből nagyon sok kimaradt. Minden alkalmat megragadtunk az elemi számolási készség fejlesztésére, ami szinte minden helyzetbe becsempészhető.
Érzékenyítő foglalkozáson is részt vehettek a gyermekek, amit egy látássérült, vak hölgy tartott a kutyájával együtt. Az óvodások csukott vagy bekötött szemmel játszhattak formakirakókat, hallásfejlesztő játékot és a vaksegítő bottal közlekedve „vakon” kellett a kutyus csengőjét megtalálni. A gyerekek előítélet és félelem nélkül viszonyultak a vak hölgyhöz és nagyon nagy élményt jelentett számukra.
Kiscsoportos gyermekeket váró óvodapedagógusaink végiglátogatták a leendő óvodásokat az otthonaikban, hogy ezen találkozás élményével is megkönnyítsék az óvodakezdést, a szülőtől való elválást.
Izgalommal és reménykedve várjuk az elkövetkező tanévet, bízva abban, hogy végre egy zavartalanabb és teljesebb időszak következik, amikor minden tervünket meg tudjuk valósítani!
Virágné Benke Noémi
Szőregi Regélő, 2021. július
