Az 5. évfolyamosok előadásában a szegedi Városházán, a szőregi Faluházban, a szőregi Művelődési Házban és a Kossuth Lajos Általános Iskolánkban

 

Ha karácsony közeledik, mindenkit örömteli várakozás tölt el. Várjuk az ünnepélyes, szép estét, a  tündöklő fát, a gondtalan együttlétet, az ajándékozást.

Az ünneplés lehet  elmélyült, bensőséges, lehet vidám hangos. De mindig valami jó, belső örömmel jár. Vajon miért ünneplik az emberek éppen tél közepén karácsonyt, miért adnak egymásnak ajándékot? S vajon milyen régi szokás szerint állítanak karácsonyfát, és honnan ered ez a szokás? Hogyan keletkezett ez az ünnep, ki volt Jézus, akinek a születésével összekapcsolják, és hogyan vált a szeretet ünnepévé, mert talán a karácsony előtti várakozás többet is nyújthatna: azt az érzést, hogy mi is részesei vagyunk az emberiség legnagyobb ünnepi hagyományának.

A karácsonyi, télközépi köszöntő népszokások ünnepsorába tartozik a betlehemezés. A karácsonyi játékban, főként napjainkban gyerekek vesznek részt, vegyesen fiúk-lányok. Ezek a játékok nagyon sok színjátszó elemet tartalmaznak. Ezt eredetileg templomokban vagy előtte adták elő s bemutatja Jézus születésének fontosabb eseményeit a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól, s számos változatban, népszokásként élt tovább. A szereplők: pásztorok, angyalok, Mária, József, királyok. A cselekmény a következő: Mária és József szállást keresnek. A falu kocsmárosa nem ad szállást nekik, s az istállóba küldi őket, ott lepihenhetnek. Közben az angyal a mezőn költögeti és értesíti a pásztorokat a nagy eseményről. Megtalálják a szent családot , s átadják ajándékaikat és jókívánságaikat, a pásztorok kifordított szőrmebekecset viselnek, így járják végig a falu házait előadják ezt a játékot, s ajándékot kapnak.

Ez a szokás ma is él, így került sor ismét iskolánk ötödikeseinek ünnepi műsorára, idén több helyszínen  is.

Gubikné Haraszti Katalin, Keresztesné Halász Katalin felkészítő pedagógusok