A szegedi Mars téri piac jellegzetes figurája a fehér hajú, varkocsos, különböző csírákat, zöldségkrémeket saját maga előállító és árusító Kakuk Attila. Ha azt kérdezzük, ki vagy te, azt válaszolja, csak egy őstermelő. Ennek az őstermelőnek azonban saját maga teremtette, boldog világa van, amit Élőkertnek nevezett el.

– Amikor először találkoztunk a szegedi Mars téri piacon, és rácsodálkoztam a különféle csírákra, rögtön letegeztél. Fura volt, de visszategeztelek. Aztán észrevettem, hogy minden vevővel ilyen közvetlen vagy. Miért?

– Ez belülről, önkéntelenül jön, mivel szeretem az embereket. A nyitottsággal ismerem meg a másikat, azzal, hogy odafordulok hozzá, és azonnal kérdéseket is teszek fel.

 

Különleges keverék a detox ambulancia

– Úgy tűnik, naponta több százszor mondod el, mit kell tudni a csírákról. Nem fárasztó?

– Minden ember más. Beszélek hozzájuk, közben tájékozódom. Próbálom megállapítani, kinek melyik csíra a legmegfelelőbb. Tizenkétféle csírát árulok: lucernát, vörös herét, vöröshagymát, napraforgót, vörös káposztát, mungóbabot, retket, görögszénát, mustárt, brokkolit, detox ambulanciát, édes hármast, édes négyest…

– Jól hallottam? Detox ambulanciát?

– Ez csírák keverékét jelenti, én neveztem el, de nem a másnaposságra utal. Méregtelenítő hatása van, a májnak segít abban, hogy kitisztuljon.

– A piacon sokan megállnak az asztalodnál, és csak hallgatják, amit mondasz.

– Kis közösség alakult ki körülöttem a Mars téren. Ha új vevő jön, őt a régiek helyettem szólítják meg, rögtön letegezik, és ajánlanak a csírákból. Elmesélik, kinek mi vált be.

 

Megszabadultak a tévétől

– Milyen a biokertész őstermelő egy napja?

– Hajnali fél négykor Ágival, a feleségemmel megiszunk egy árpafűléből és búzafűléből készült italt, ezzel indul a nap. Utána dolgozunk a kertben. Amikor bejövünk reggelizni, összeturmixolunk és felhajtunk egy koktélt, ami zsenge csalán- és napraforgóhajtást, vöröshere- vagy lucernacsírát, egy egész biocitromot, almát és banánt, hidegen sajtolt olajat, egy kanál repcemézet, diónyi gyömbért és spenótot tartalmaz. Ha piaci nap van, vagyis szerda, péntek, szombat és vasárnap, 6 órára kimegyek a Mars térre. Már várnak azok a kuncsaftok, akik edzésre indulnak, és előtte megveszik a csíraadagjukat. Körülbelül délig, egy óráig vagyok kint, utána ügyeket intézek a városban, és beszerzem mindazokat a dolgokat, amik az itthoni munkákhoz kellenek. Majd napnyugtáig dolgozunk. És hogy mindennap fel tudjak kelni, időben, 9-kor, fél 10-kor le is kell feküdni.

– Nem néztek tévét?

– Már nincs televíziónk. Amikor tavaly megtörtént a digitális átállás, az számunkra is átállást jelentett: lomtalanításkor kiraktuk az összes tévét az utcára. Visszajöttek a kukások, és megkérdezték, van-e még.

– Mit csináltok, amikor nem dolgoztok?

– A kert az életem, az életünk, elutazni csak ritkán tudunk. Amikor hazaérek a piacról, fáradt vagyok, mivel korán keltem. Ha még egy negatív történetet is hallok, az duplán lehúz. Ilyenkor kimegyek a kertbe, és újra magamhoz térek.

 

Öt fogás zöldségekből

– Vegetáriánus a család?

– Nem, mindent megeszünk. Az apósom nevel nekünk egy sertést, így tudom, hogy a hús honnan származik. Ha elfogynak a disznóságok, csirkét eszünk, azokat is tartunk a ház körül. Amikor a zöldségek teremnek, átesünk a ló másik oldalára, gyakran az öt fogásból mindegyik zöldség. Volt már, hogy Ági rántott tököt főzött tökfőzelékkel és mungóbabcsírával. A csírák pedig mindig itt állnak az asztalon kis tálalóedényekben.

 

Névjegy

Az 57 éves Kakuk Attila képzőművész feleségével, Ágival együtt Kunszentmártonról származik. Attila eredeti szakmája rádió- és televízió-műszerész volt. Szegedre Ági munkája miatt kerültek, itt mindketten bőrdíszművesként dolgoztak közel húsz éven át. 1996-ban költöztek Szőregre: először bérelték a mostani házukat, később meg is vették. A biokertészetet 1998-ban, azután kezdték el, hogy Ági egy betegség miatt egyrészt abbahagyta a kézművességet, másrészt egészséges életmódra állt át. Attila agrármérnök édesapjától is sokat tanultak, de azt mondják, nem eleget. Ötven négyzetméteres kertben kezdték, ma fél hektáron gazdálkodnak, 50–100-féle zöldséget termesztenek kézi erővel, csak természetes anyagok felhasználásával, a zöldségkrémeket is maguk készítik hagyományos módszerekkel, tartósítószerek, cukor és adalékok nélkül. Náluk még a háztartási hulladék is hasznosul, komposztálják, a palánták alá rakják. Két huszonéves fiúgyermekük besegít a gazdaságban.

Fekete Klára, delmagyar.hu

Borítókép: Több mint ötezer palánta fér a fóliasátor alá. Kakuk Attiláék mindent a saját kezük munkájával értek el. Fotó: Kuklis István, delmagyar.hu