Kezdeményezésemre 2015. május 14-én a Gyermekjóléti Központ három munkatársának segítségével – Bubrják Ottó, Kádárné Torma Odett és Baginé Éva – fórumot tartottunk az intézményvezetők számára a jelzőrendszer működéséről. A szőregi művelődési házban láttuk vendégül a résztvevőket. A helyszín biztosításáért köszönetet szeretnék mondani Ágó Rita igazgató asszonynak. A fórum után kérdéseimre válaszoltak az előadók, amellyel rá szeretném világítani az embereket a gyermekjóléti központ működésére és bízatni Önöket, hogy bátran forduljanak hozzájuk, ha bármilyen problémát észlelnek közvetlen környezetükben vagy csak tanácsra lenne szükségük:
Fotó: Tömörkény István Művelődési Ház
„Mikor és miért alakult ki a jelzőrendszer hazánkban?
A jelzőrendszer kialakulását az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény megjelenésétől számíthatjuk. Az elnevezés a törvényben meghatározott jelzőrendszeri tagokat és azok jelzési kötelezettségének szabályozását jelenti.
Kik a tagok és mi a munkájuk?
A gyermekvédelmi törvény 17§ sorolja fel a jelzőrendszer tagjait. Ezek jellemzően azon intézmények, akik napi szinten találkoznak a gyermekekkel (iskolák, védőnők, bölcsődék, stb.). Ez a paragrafus írja elő azt is, hogy a felsorolt tagoknak kötelező jelzéssel élniük veszélyeztetettség észlelése esetén. Továbbá előírja, hogy bántalmazás, súlyos elhanyagolás, vagy egyéb súlyos veszélyeztető körülmény észlelése estén a hatóságoknál is eljárást kell kezdeményezniük.
Milyen intézménnyel és hatósággal vannak kapcsolatban?
A gyermekjóléti központ munkája során elsősorban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Járási Gyámhivatalával áll kapcsolatban. Illetve szoros az együttműködésünk a Szegedi Rendőrkapitánysággal is.
Milyen szolgáltatást nyújtanak a rendszerben lévők és azok számára, akik nincsenek a rendszerben?
Jogi tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, családterápia, meditáció, családgondozás, korrepetálás, szabadidős programok, rendezvények, adományok szervezése (élelmiszer, ruházat, stb.). Ezen szolgáltatások egy részét az ellátásunkban nem lévő gyermekek és családjaik részére is biztosítjuk.
Pár gondolat a gyermeki jogokról:
Szintén a gyermekvédelmi törvény sorolja fel a gyermekek jogait. Ezek között talán kiemelhető:
A gyermeknek joga van a testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermekek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
A 10§ kifejti a gyermekek kötelességét is.
Az aktív és passzív együttműködésről:
Munkánk során sajnos sok alkalommal találkozunk olyan családokkal, akik csak látszólag működnek együtt. Az elhangzott javaslatokat elfogadják, de tevőlegesen nem vesznek részt a munkában. Fontos, hogy aktív cselekvésre biztassuk, segítsük, estenként figyelmeztessük őket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.
Milyen jelzési típusok vannak és mi a módja a jelzésnek?
A jelzéseket a jelzőrendszer tagjainak írásban kell elküldeni. Állampolgárok bejelentéseit telefonon is fogadjuk. Amennyiben elhanyagolás vagy bántalmazás szerepel a jelzésben úgy a jelzést tevő adatait zártan kezeljük.
Milyen módon ajánlott a szülő felé tálalni a segítséget?
Fontos, hogy a jelzőrendszeri tagok ne fenyegetésnek szánják a felénk küldött jelzést. Ne erősítsék a családokban, hogy a gyermekjóléti egy „mumus”. Mindenképpen azt kell velük megértetni, hogy egy lehetőség arra, hogy egy szervezet 18 éves tapasztalatával, kapcsolataival, lehetőségeivel segítséget nyújtson számukra. Pontosan a nem elküldött jelzés miatt kerülhetnek a családok hátrányba, mert még most is előfordul, hogy azért nem küldenek jelzést, mert nem akarnak bajt okozni a családnak. A jelzés elküldéséről érdemes értesíteni a családot, ennek hiánya komoly bizalomvesztést okozhat.
Mik a segítségkérés módjai?
Bármely állampolgár és maga a gyermek is fordulhat központunkhoz.
Milyen fokozatai vannak a veszélyeztetettségnek?
Azokat a problémákat – melyeket vélhetően tud a család egy kis segítséggel kezelni – a GYJKP felé kell jelezni. A komolyabb eseteket, veszélyeztetettségi élethelyzeteket, melyeket nem lehet azonnal megoldani, vagy sok halmozódik fel, vagy a család nem működik együtt, azokat kell a CSMKH Járási Gyámhivatal felé jelezni, és hatósági eljárást kezdeményezni. Súlyos, életveszélyes helyzeteket a rendőrség felé kell jelezni (pl. ittasan megy a szülő a gyermekéért a napközbeni ellátást nyújtó intézménybe- bölcsőde, óvoda, iskola-, bántalmazás nyomai stb.).
Kik kerülhetnek a rendszerbe?
A gyermekjóléti központ 0-18 éves korig vehet ellátásba gyermeket.
Pár szóban említsük meg az észlelő-, és jelzőrendszer működésének folyamatát:
A beérkezett jelzéseket követően a körzetes családgondozó felkeresi a családot, környezettanulmányt készít, felméri a veszélyeztetettséget, ezzel egy időben írásban jellemzést kér a gyermekeket ellátó egyéb jelzőrendszeri tagoktól. Ezek alapján a gyermek vagy nem kerül ellátásba, vagy alapellátásba kerül, vagy védelembe vételre teszünk javaslatot, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésre teszünk javaslatot (ha elbírálás alapján indokolt).”
Köszönöm a rövid, de átfogó ismertetőt. A jövőbeli terveink a Gyermekjóléti Központtal közösen: a szőregi intézményvezetőkkel közösen időközönként esetmegbeszéléseket tartunk, hogy a mindennapi problémákra megoldást találjuk. Reménykedem az intézmények aktív részvételében!
Szőregi Regélő, 2015. június
Borítókép: Fotó: Tömörkény István Művelődési Ház
