Nincs utánpótlás, nagyon kevés fiatal házi gyermekorvos dolgozik. A megye sok településén nincs is önálló praxis, a doktor felnőtteket és gyerekeket is kezel. A falvakban a beteglétszám is indokolja az összevonást, ami a megyei szakfelügyelő főorvos szerint nem igazán szerencsés. A kistérségi praxisok jelenthetnek megoldást.
Másfél év alatt két szegedi házi gyermekorvosi praxis zárt be – nem akadt utánpótlása a nyugdíjba vonult szakembernek. Szeged egyetemi város és megyeszékhely, nem egy eldugott kis falu, de még itt is gondot okoz a háziorvosok pótlása. A helyzet pedig egyre rosszabb lesz – főleg gyermekgyógyászfronton.
– Mi még rosszabb helyzetben vagyunk, mint a háziorvosok – mondta el Rósa Ágnes megyei szakfelügyelő főorvos. – A szakemberek átlagéletkora a megyében 60 év, a házi gyermekorvosok 70 százaléka 50 év feletti, és van olyan, még aktív orvosunk is, aki már 70 éves is elmúlt. Szegeden csupán két 40 év alatti házi gyermekorvos dolgozik – ebből is látszik, hogy nincs utánpótlás.
Rósa Ágnes szerint a legnagyobb probléma, hogy házi gyermekorvosokat nem is képeznek. – Ez a rendszer unikuma: egy házi gyermekorvosnak csecsemő- és gyermekgyógyász-szakvizsgát kell tennie. Ehhez a klinikán kell gyakorlatot szereznie, így az a kevés fiatal, aki ezt a pályát választja, jó eséllyel ott is marad a klinikán. Az ideális tehát az lenne, ha lenne egy külön keretszáma a házigyermekorvos-képzésnek is.
A megyei szakfelügyelő elmondta: a súlyos szakemberhiány miatt a legtöbb kistelepülésen már nincs is külön házi gyermekorvosi rendelés: a vegyes körzetekben háziorvosok látják el a gyerekeket. Ez azonban szakmailag nem túl szerencsés. – A háziorvosi képzésben 3 hónap az, amit gyermekgyógyász-gyakorlaton kell tölteni. Úgy tehát biztosan nem tudják ellátni a kicsiket, mint akinek ez a tanult szakmája.
Kistérségi praxisokra van szükség
A megoldást vélhetően a kistérségi gyermekpraxisok létrehozása jelentheti, amelyre TÁMOP-programot is írtak már ki. Ennek lényege, hogy a praxisok összefognának, a közös ellátórendszerben pedig lenne legalább egy gyermekgyógyász is. – Ez persze azt is jelenti, hogy a szülőknek adott esetben más településre kell orvoshoz vinniük gyermeküket – tette hozzá Rósa Ágnes. – Éppen ezért ebben az esetben az önkormányzatok feladata lenne, hogy megoldják a szállításukat, hiszen nem fordulhat elő, hogy anyagi nehézségek miatt nem kap egy gyerek szakorvosi ellátást.
Vegyes körzetben dolgozik, Nagyér és Ambrózfalva felnőtt- és gyermekkorú lakosait gyógyítja dr. Laczay István Attila. Reggel 8-tól 10-ig az egyik faluban, 10-től 12-ig a másikban rendel, hol itt kezd, hol ott. A két falu talán 2 kilométerre van egymástól, néhány perc csupán az út.
Orvos a mélyvízben
– Két településen gyűlik össze annyi betegkártya, ami eltart egy háziorvost. A gyerekek száma mindkét településen kevés. Nem élne meg egy külön praxisú gyermekorvos – mondta Laczay doktor. Beszélgetésünk előtt éppen egy beteghez hívták. A váróban a felnőttek türelmesen üldögéltek, hogy jobban teljen az idő, beszélgettek. Egy anyuka pedig játszott a két kisgyerekével.
delmagyar.hu
Borítókép: Illusztráció. A young boy visiting the hospital for a check-up / www.flickr.com
