Az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek a Szeged melletti Szőregen, ahol 159 évvel ezelőtt Dembinski tábornok vezetésével magyar, lengyel és olasz egységek ütköztek meg a Haynau által irányított osztrák katonákkal, amelyet a szintén az országra törő orosz cári hadsereg is erősített.
Szegeden háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a hétvégén a szabadságharc egyik, 1849. augusztus 5-én zajlott ütközetére. A szőregi csata során 1849. augusztus 5-én a Szegednél összevont magyar seregek a város térségében vereséget szenvedtek Dembinski lengyel tábornok vezérlete alatt a Haynau vezette illetve orosz cári csapaptoktól. A vereség a viszonylag kis veszteségek ellenére is súlyos volt, mert a csapatok harcrendje és morálja is megbomlott a harc és az azt követő visszavonulás során.
A hagyományőrzők természetesen ma már nem az egykori ellenfeleket, hanem a katonabajtársakat látják egymásban. Vass László, Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesülettől a hír TV-nek elmondta: „Nagyon jó barátságban vagyunk, mi látogatjuk az ő rendezvényeiket, kapunk meghívásokat Ausztriába, Felvidékre, Erdélybe, természetesen ők is nagyon szívesen jönnek. Itt nem a magyar hősökre emlékezünk, hanem az elesett katonákra emlékezünk. Legyen az osztrák, lengyel, olasz, vagy magyar, itt a szőregi csatában.” A pénteken kezdődő háromnapos rendezvényre öt országból 220- 250 résztvevő érkezik, köztük tíz lovas csapat ötven huszárral.
Nemcsak a toborzójelenetek, a fegyverek és az ágyuk voltak korabeliek – a honvédek ruhája is a régi időkből való. A hagyományőrzők szerint a szőregi csata előtt a magyarok feltalálták a farmernadrágot.
A honvédeknek nem volt nadrágjuk, ezért vitorlavászonból varrtak öltözéket, amelyet a szegedi céh tagjai festettek be kékre. Az első eső után azonban a nadrág úgy összement, hogy kukoricanadrágnak csúfolták. A technológiát természetesen nem védték le, a hasonló eljárással készült farmert végül két évvel később, 1851-ben szabadalmaztatták Amerikában.
