A szőregi rózsák állományát nem károsította az utóbbi hetek csapadékos időjárása annak ellenére sem, hogy sokhelyütt megállt a földeken a víz. A szemzés időszaka azonban 2-3 hetet késett a nagy sár miatt.
Eltérő mértékben érintette a hazai mezőgazdaságot az idei forró és meglehetősen csapadékos nyár. A folyamatos esőzés miatt az eddig betakarított őszi búza mintegy kétharmada takarmány minőségű, a kukorica és napraforgó ugyanakkor jól érezte magát a csapadékos talajban, jó termésre számítanak a szakértők. Szerencsére Szőreg büszkesége, a rózsa sincs veszélyben, pedig az elmúlt hetekben még gumicsizmában is nehézkesen lehetett megközelíteni a földeket.
“Bízunk benne, hogy szeptemberre egy kicsit javul az idő, az őszünk pedig már nem lesz csapadékosabb a megszokottnál” – mondta el Kerekes Ferenc termelő, a Szőregi Gazdakör Egyesület elnöke. Ugyan a földeken napokig állt a víz az esőzések következtében, a rózsának ez szerencsére nem árt, a növény ugyanis nagyon szereti a vizet. “Szerencsére a csapadékos idő éppen kedvez neki, a rózsa mégis nagyon igényes, borzasztóan sok törődést igényel. Úgy tartja a mondás, hogy egy rózsatőkéhez száznál is többször kell lehajolni, hogy az kivirágozzon, azt hiszem ezt minden termelő megerősíti” – emelte ki Kerekes Ferenc. Évtizedek óta hagyomány már a családjukban a rózsa termesztése, a belé fektetett energia azonban évről-évre kevésbé térül meg. “Rengeteg munkát igényel, a tűző napon, 30-35 fokban dolgozunk a növényért. Több mint tíz éve száz forintért adjuk el a rózsatövet, az inflációt is beleszámolva más szinte ingyen dolgozunk. Hagyományápolás, hobbi ez, nem pénzkereseti lehetőség” – mondta a termelő.
Széll Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke szerint az esőzés inkább a szemzést hátráltatta. “Ha a napokban nem lesz újabb esőzés, a víz visszahúzódik a földekről, ha nem áll rajta sokáig, úgy a növény sem károsodik, sőt még javíthatja is. Az eső miatt inkább a szemzés időszaka húzódott el, néhány héttel késnek a munkálatok” – tudtuk meg
Az első rózsa 1894-ben került be Szőregre, és Kovács Márton nevéhez fűződik. Hivatalosan ettől az évtől számítják a szőregi rózsatermesztés kezdetét. Fénykorát az 1920-as években élte, majd a második világháború után a rózsatermesztés szinte teljesen megszűnt, csak a 60-as évek elején indult be újra. 1967-ben alakult meg a Szőregi Virág-Dísznöveny ÁFÉSZ magánszövetkezet, amelyet 34 helyi rózsatermelő alapított annak érdekében, hogy segítse a kertészeti termelést és a tagjai által előállított javak piacra jutását. Jelenleg a Tisza-Maros háromszögben termelik Magyarországon a rózsatövek 98 százalékát, ebből közel 90 százalék exportra megy. Becslések szerint 4-5 millió rózsatő terem Szőreg viszonylatában éves szinten.
Illés Attila, szegedma.hu
Kapcsolódó anyagok
Borítókép: Illusztráció. Fotó: szoreg.hu
