Szeptembertől megszűnhet a kübekházi általános iskola. Ezt szerdán rendkívüli szülői értekezleten tudatták a szülőkkel. A végső döntést az önkormányzati képviselők később mondják ki. „Innentől a falunak annyi” – vélik az iskolához ragaszkodó szülők.
– Lincshangulat uralkodik Kübekházán. Mire jut ez a falu iskola nélkül? Nem tudom, mi lesz a nagycsoportos gyermekemmel – panaszolta tegnap a kübekházi Síklaki Istvánné. Rendkívüli szülői értekezletet tartottak a településen, szeptembertől ugyanis valószínűleg megszűnik az általános iskola.
– Megmaradjon az intézmény, vagy csődbe menjen a falu? – tette fel a kérdést Molnár Róbert, a község polgármestere, aki a helyzet kilátástalansá- gára való tekintettel a múlt héten felajánlotta lemondását is, ám ezt a képviselő-testület nem fogadta el.
Az 1843 óta működő kübekházi iskola azért került veszélybe, mert a település önállóan nem képes finanszírozni annak működését. – Az éves költségvetésünk 225 millió forint, ebből csak az iskola működtetése 81 millióba kerül. Ehhez mindössze 40 millió az állami támogatás. A fennmaradó összeget nekünk kellene előteremteni, de erre képtelenek vagyunk – fogalmazott a polgármester. Megpróbálta elérni, hogy Kübekházát önhibáján kívül hátrányos helyzetű településsé nyilvánítsák, ám egy fillért nem kaptak az államtól. Ez néhány hete derült ki, addig a szülők nem értesültek a helyzetről, még a tanévzárón sem.
Csatlakoztak tavaly a kistérségi mamutiskolához, s összevonták az alsós évfolyamokat Kübekházán, mert a bajt érezték a helyi képviselők. Az elmúlt tanévben az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel tanultak együtt. Így sem tudják azonban fizetni a pedagógusi béreket: 21 millió forinttal tartoznak a kistérségnek.
A rendkívüli szülői értekezletre meghívták Ratkai Imrét, a szegedi kistérség életét szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatóját, Gera Tibort, a Többcélú Társulás Közoktatási Intézménye főigazgatóját. Megjelent Tóth Margit dóci polgármester is, ott – nemrégiben írtuk meg – szeptembertől vonják össze két osztályba az alsó tagozatosokat.
Gera Tibor, az úgynevezett mamutiskola vezetője „pedagógusként és szülőként” érvelt: hangsúlyozta, ugyanolyan képességű a helyi 96 gyerek, mint a legközelebbi iskolába, a szőregibe járó diákok, mégis gyengébb eredményeket produkálnak a kompetenciateszteken – a rosszabb feltételek miatt. E szőregi intézménybe kellene szeptembertől járnia a kübekházi tanulóknak, iskolabusszal.
A tervek szerint a kübeki gyerekek Szőregre a helyi pedagógusok felügyeletével utaznának. A bezárásra ítélt iskola 9 tanára közül hatot venne át a szőregi. Délutánonként pedig kétszer indulna vissza Kübekre a busz: a tanítás, illetve a napközis foglalkozás végén.
– Minden szülőt lesújtott a hír – jelentette ki egy anyuka, Mucsi Boglárka. A szülők 80 százaléka nem tudja, hogyan fog a gyermeke eljutni a szőregi intézménybe. – Pedig az iskola kellene, hogy első legyen, nem a körforgalom vagy a szociális otthon! – utalt Síklaki Istvánné néhány nemrégiben megvalósult helyi beruházásra, sok szülővel egyetértésben.
Molnár Róbert polgármester azonban kiemelte: a ravatalozóra, a sertésátvevő telepre, a szociális otthonra és a körforgalomra speciális pályázatokon nyertek pénzt, amit nem fordíthattak volna a tanulókra.
– Ha nincs iskola, szükség van egyáltalán önkormányzatra? – kérdezte Mraznicza Béla, egykori önkormányzati képviselő. – Hogy küzdjünk, mikor már végigharcoltuk, amit lehet? – tárta szét a karját tanácstalanságában Molnár Róbert. A kialakult helyzethez igazodva a frissen megépült körforgalomban félárbocra engedték a település zászlaját.
Megyei példák
Az iskola helyzetéről a megye több, Kübekházához hasonló lélekszámú településén is érdeklődtünk. Újszentivánon és Tiszaszigeten összevonták a két intézményt: tavaly szeptembertől előbbibe járnak a két település alsósai, utóbbiba a felsősök. Forráskút szeptembertől hoz létre társulást a szomszédos Ülléssel. Csengelén még önálló az iskola: 150 diák jár elsőtől nyolcadikig ide, évfolyamonként egy-egy osztályba. A makói kistérséghez tartozó, 1500 fős Magyarcsanádon nyolc évfolyamos iskola működik, román és szerb nyelvoktatás is folyik, amire plusznormatíva jár. A Szentes melletti, 1900 lelket számláló Derekegyházon a múlt év óta csak az alsósok tanulnak a faluban, a felsősök a szentesi Koszta József-iskolába járnak. Az 1400 fős Mártélyon tavaly úgy mentették meg az iskolát a bezárástól, hogy az önkormányzat ingyentelket adott a nagycsaládosoknak.
