Hagyományőrző zászlóalj masírozott, díszszemlézett Szegeden az Aradi vértanúk terén és az újszegedi ligetben. A szőregi csatára emlékezve 10. alkalommal rendezik meg Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozót.
A szőregi csata 160. évfordulója alkalmából 10. alkalommal rendezik meg a hétvégén a Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozót. Szombaton a hagyományőrzők népes serege az Újszentivánon felállított hadi táborból Szegedre, az Aradi vértanúk terére masírozott. Természetesen a 40 fokos hőségben az út nagy részét autóbusszal tették meg. Öt ország katonái Vass László, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője vezényszavaira vonultak az emlékmű elé. Az olasz légió, a II. Székely Határőr Gyalogezred, az I. Felvidéki Huszárbandérium, valamint a lengyel és a magyar gyalogság pompás felvonulást tartott. Sorfalat álltak, majd Szőke Péter helyi önkormányzati képviselő és az erdélyi ’48-as hagyományőrzők koszorút helyeztek el az emlékmű talpazatánál. A rövid megemlékezést sortűz zárta, amitől még a Hősök kapujánál álló szobrok is megremegtek.
A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagjai a megemlékezés után hiába várták díszelgő főhajtásra a M. Kir. Szegedi 3. Honvéd Huszárezred, a M. Kir. 3. Népfölkelő Huszárosztály dicső hősi halottainak kegyeleti emlékhelyén, a Lófaránál a Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozó résztvevőit. Az osztag autóbuszra szállt, és az újszegedi ligetbe hajtott, ahol a lovas huszárok és a hadiszekeresek várták az árnyas sétányon.
A közönség megtudhatta, a hagyományőrzők olyan elfoglaltságot találtak maguknak, amely a magyar történelem, hadtörténet emlékeit ápolja. Az egyesületnek tavaly 76 rendezvénye volt.
A Vass László vezetésével megtartott díszszemlét több száz szegedi kísérte figyelemmel. A Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője a Damjanich-érdemrendet Sólya Istvánnak, Pop Hunornak és Vitéz Kelemen Dénesnek adta át. Néhány katonáját magasabb rangba léptette.
Az ezt követő fegyverbemutatón megtudtuk, hogy milyen hatalmas tűzereje volt a ’48-asok puskájának. Ha valakinek a kezét vagy lábát eltalálta a golyó, biztosan amputálni kellett a végtagját.
„Manapság elefántokra vadásznak ekkora méretű golyókkal” – érzékeltette a közönségnek Vass László a golyó ütőerejét. Majd azt is megtudhattuk, hogy mindössze 25 lőszert kaptak a katonák, mert utána a fegyvert már csak szuronyos bajvívásra lehetett használni, annyira lekormosodott. Arra pedig nem volt idő, hogy a puskát melegvízzel átmossák a katonák a harctéren. Persze nem lenne messze földön híres a magyar lelemény, ha nem találták volna ki az akkori katonák, hogy miként is kell cselekedniük. Egyszerűen belevizeltek a puska azon részébe, amely elkormosodott, így oldották meg a takarítást, és indulhattak ismét az első sorba lövészként.
A fegyverbemutatót hatalmas sortűz zárta, amelytől néhány kisgyermek úgy megijedt, hogy sírva fakadt. Elképzelhetik, mekkorát szólnak majd azok az ágyúk, amelyek részt vesznek a vasárnapi szőregi csata rekonstruálásában. A gyalogos és lovas katonák ezután visszavonultak az újszentiváni táborhelyre. Délután a Trianon-emlékműnél megemlékezés keretében kopjafát és székelykaput avattak.
Vasárnap reggel új helyszínen kezdődik meg a szőregi csata előkészítése. A korábban a bányagödörben tartott küzdelem átépítés miatt most a sportpálya melletti réten zajlik majd.
A korábbi évekhez hasonlóan itt is kialakítják az ütközet központjaként a falut, és a terepre pirotechnikai eszközöket telepítenek. Tizenkét ágyú biztosítja az ütközet hangját, füstjét és illatát, megfelelő becsapódás imitációval, majd végül felgyújtják a falut is. Az egyórás csata alatt a nézők nemcsak az 1849. augusztus 5-én Szőregen történtekkel, de a 19. század harcművészetével is megismerkedhetnek.
Cs. Gát László, szegedma.hu
