Egymillió rózsatő Batáéktól

Már a kínai virágokkal is számolni kell

Harmincöt éve néhány ezer rózsatő termesztésével kezdte vállalkozását a szőregi Bata család. Ebben az esztendőben elérték az egymilliós álomhatárt. A fejlődést szívós, megfontolt, minőségi munkájuknak köszönhetik.

Hihetetlen látvány fogad a szőregi Bata család rózsás birtokán. Amerre a szem ellát, rózsák sorakoznak katonás rendben, kilométeres sorokban. Az édesapa ugyan szabadkozik, hogy még nem az igazi, mert még nem nyílt ki mind. Azt mondja, két hét múlva nézzem meg, amikor virágba borul a tízhektárnyi terület. Ennek ugyan a kétszeresét művelik, de a másik részen a szemzésre váró vadrózsák zöldellnek. A két egymás mellett lévő ültetvény határán állunk meg Bata Andrással, feleségével és András fiával. A nyirkos, esőre hajló júniusi napon azt szeretnék, ha jó kiadós csapadék hullana és nem kellene öntözni.

– Szerencsés a környék, mert az erős, egészséges, kitűnő minőségű rózsák fejlődéséhez ideális a talaj, és kedvező a napsütéses órák száma is. Az esetleges csapadékhiányt pótolni kell, mert azt meghálálják a rózsák. Magyarországon, de még Európában is nehezen találni még egy ilyen ideális helyet – mondja rózsáit simogatva a családfő. Ennek ellenére mégis Lengyelország a legnagyobb rózsatőexportőr.

– A lengyelek a mennyiségre mennek és így valamivel olcsóbbak. Mi viszont más üzletpolitikával álljuk a versenyt: a minőséget tartjuk szem előtt. Ezért is tudunk a piacon maradni harmincöt éve – kapcsolódik a beszélgetésbe az ifjabb Bata András. A lengyel és a bolgár konkurencia mellett megjelent a kínai rózsa is. Kemény harc várható, de a Bata család bízik a jól bevált módszerében. Minden munkafolyamat tökéletes végrehajtására törekednek, de mégis a legfontosabb a szemzés. A bő egy hónapos nyári időszakban olyan kipróbált, visszatérő szemzőpárokat alkalmaznak, akik egy nap hiba nélkül 2500 vadrózsát beoltanak.

– Borzasztóan nehéz munka: kitartást, melegtűrést, kézügyességet kíván. De a szemzést sajnos nem lehet gépesíteni. Amit lehetséges, géppel végzünk, de a rózsatermesztés azért is az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, mert nyolcvan százalékban kézi erővel történik a művelés – mondja a családfő, aki feleségével 1970-ben költözött Szőregre. A család néhány ezer rózsatő termesztésével kezdte, és az idén céltudatos munkával elérte a bűvös egymilliós határt. Ezzel a vállalkozás a legnagyobb rózsatermesztők közé került Magyarországon.
Marketingstratégiájukban a hagyományos reklámokat nem alkalmazzák.

Elvük, ha minőségi a termék, biztosan visszajön a vevő. Nyolc éve főként Németországba, Hollandiába és a kelet-európai országokba szállítanak, de a magyar piacot is ellátják. Az értékesítés egyre inkább tavasz felé tolódik, ezért bővítették a hűtőkapacitásukat. Elmondható, hogy a magyar rózsatőtermesztők között az egyik legnagyobb a tárolórendszerük.
A Bata család tagjai naponta járják a földeket. Figyelik a fajtákat és kiszűrik azokat, amelyek kevésbé viselik jól a körülményeket. Tapasztalatukat megosztják az angol és a német nemesítőikkel. Azon fáradoznak, hogy minél ellenállóbb rózsafajok kerüljenek a vásárlókhoz.