2013. október 24-én 8 óra 45 perckor útnak indultunk, hogy megnézzük a Gödöllői királyi kastélyt. Tagjaink között ott volt a 86 éves Szász Imre, és a 80 éves Kosik Istvánné, és 4 mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személy. Tehát összesen 30 fő indult el, és érkeztünk meg az előre egyeztetett időben, vagyis 13 óra 50 percre. Mindjárt jött az idegenvezető és elkezdte a termek megmutatását, ki, mikor, hogyan használta. Milyen emlék fűződik hozzá. Bútorok, fegyverek, ruhák voltak kiállítva.
A kastély udvarán megpihentünk, ettünk, kávéztunk, majd haza indultunk, HÉV-vel, metróval, villamossal, végül vonattal érkeztünk 20 óra 15 perckor. Természetesen kalandok is voltak! A HÉV-vel Gödöllő helyet Csömörre érkeztünk, (ez volt a végállomás), egyik csoporttag felkiált „csömöröm” van! Az Örs vezér téren a metró otthagyta a csoportvezetőket három-négy emberrel. Mindennek ellenére az volt a vélemény, hogy jó volt, megérte elmenni, soha nem tudtuk volna meg, hogy a kastély volt szociális otthon, és szovjet laktanya is. Kifosztották a német és szovjet katonák egyaránt.
Molnár János