A Szarvasi Arborétumban mentünk kirándulni április 19-én. Az idegenvezetővel Szarvason 10 órára beszéltünk meg találkozót, így volt időnk egy kicsit körbejárni a környéket. Bolyongásunk közben egy nagyon szép pávakakas fogadott bennünket, ahogy megrázta magát, széttárta a farktollát, és diszelgett nekünk, mint egy manöken. Ezután visszasétáltunk az idegenvezetőhöz Kissné Árvai Melindához. Utunk során megismertük a „tiszafát” ami amilyen szép, olyan mérgező, láttunk kocsányos tölgyet, kínai törpe selyemakácot, a kilátónál különböző fenyőféléket, és a tisztás területen még két nyulat is. A kilátótól az alsó útra érve, egy 35-40 méteres „Hegyi mamutfenyőt” láttunk, a törzse hatalmas volt.
Letelt az egy óra bőven, az idegenvezetőtől elköszöntünk. A hajóállomás felé vettük az irányt, ahol a hajóskapitánnyal időpontot kértünk sétahajózásra.
Elvállalta, hogy 13 órára kiköt a bástyánál, és elvisz egy kerülőre. Megebédeltünk és 13 órakor hajóra szállt a 21 fő. A hajóskapitány először északnak, majd a trianoni Magyarország közepét jelző emlékműnél megfordulva dél felé haladtunk. A bal parton Szarvas üdülőtelepe volt, szebbnél szebb épületekkel, a 44-es közút hídjával, a víziszínpad szép épületével és mólójával. Megfordulva a gyaloghíd után szép fenyves erdő, a közúti híd után milleneumi emlékmű” két arkangyallal és a szent koronával.”
A sétahajózás után nem sok időnk maradt, beszélgettünk és készülődtünk haza. Összességében, jól éreztük magunkat, a kiránduláson 28 fő vett részt pályázati pénzből. Köszönjük!
Molnár János, elnök
