Ma már szinte hihetetlen, hogy Szőreg vasutas település volt, pedig még él az a generáció, amely élénken emlékszik arra, hogy milyen forgalmas, izgalmas élet zajlott a vasútállomáson és környékén, s mennyi embernek nyújtott megélhetést a vasút a faluban. A három vonal találkozásánál lévő vasúti csomópont emlékeit ma már csupán két épület, a Vasútállomás, amelyben lakások vannak, s a most felújítás alatt álló, volt bakterház őrzi.
Szőregen – helyismeretünk nem lévén – nehéz megtalálni a Vasútállomást, a fiatalabbaktól hiába kérdezősködünk, fogalmuk sincs, merre találjuk, szerencsére azonban az idősebbek pontosan tudják, hol kezdődött a Szeged-Temesvár vasútvonal, ahonnan 1857. november 15-én indult el az első mozdony.
Kis társaság verődött össze kedden a volt bakterház kifestett, felújított épületében. Szabó Gyulát, a Vasúttörténeti Alapítvány elnökét, valamint Szabó István helyi vállalkozót nem találtuk jókedvében, hiszen a korábban leégett, kifosztott, elhordott mára megújult épület ablakait csak a minap üvegezték be, s a vadálok máris kövekkel betörték azokat. Valóban nehéz magyarázatot találni arra, ugyan miért zavar bárkit is a falu szélén lévő bakterház.
A rövid morgolódást követően azonban Szabó Gyula volt Csongrád megyei vasútigazgató, máris a vasúttörténet rejtelmeibe vezet bennünket. Mint mondja Szabó István a Keleti Cédrus Kft. tulajdonosa kereste meg az alapítványt azzal, hogy hajlandó támogatni a volt bakterház felújítását, ha ők berendeznek itt egy kis kiállítást. A tervek szerint eredeti, vagy közel eredeti állapotában szeretnék megmutatni, milyen volt az 1870-80-as években egy bakterház, milyen eszközöket használtak a vasutasok. Számos dokumentum és relikvia várja ugyanis, hogy végre bemutathassák.
Szőreg, megálló - vajon lesz-e ismét élet a kis állomáson?
Szőregen az itt meginduló Szeged-Temesvár vasútvonalhoz 1886-ban csatlakozott az Arad-Csanád vonal, és 1899-ben pedig már három felé ágazó állomás volt. Az itt működő petróleumgyár miatt jelentős áruszállítási forgalmat bonyolított, de a Szeged-Temesvár vonalnak köszönhetően egészen a Dunáig el lehetett jutni.
Szabó István a közelben lakik, s már évtizedek óta látja, hogyan megy tönkre az épület, s úgy gondolja, megérdemli a még élő vasutas generáció, hogy méltó emlékhelyen őrizzék a település múltjának egy szeletét.
Szabó Gyula szerint, akkor kelhet éltre újra a Szeged-Temesvár vasútvonal, ha a gazdasági döntések szükségessé teszik, ha a kamionokat kitiltják a közutakról, ha az üzemanyagárak olyan mértékben megnőnek, hogy a nemzetközi áruszállítás mindhárom nemzetközi vasútvonalat eltartaná.
Addig viszont marad a remény, hogy a felújítás után majd békén hagyják a vandálok a kis bakterházat.
A kis bakterházi épületnek azért is jelentősége van, mert a II. világháborúban lebombázott Szegedi Vasúti Híd, illetve a Szeged-Temesvár vasúthálózat felújításának ügye rendre előkerül, ha a regionális közlekedésfejlesztés terveiről esik szó. A 113 és fél kilométeres, három országon áthaladó vasútvonal ugyanis még mindig a legrövidebb nemzetközi áruszállítási útvonal része lehetne Ausztriától Isztambulig. Igaz, időközben megépült a Budapest-Belgrád, illetve Békéscsaba- Arad-Temesvár vasútvonal, és kis mértékben ugyan, de ez utóbbit fejlesztik is.
hir6.hu
