A szőregi csata századik évfordulóján, 1949. augusztus 5-én avatták föl a Hősök terén (akkori Szent István téren) a ma is álló hősi emlékművet.
A hősi emlékművön márványtáblák állítanak emléket
- a szőregi csatában vérző lengyel légiónak és vezéreinek,
- a szőregi ütközet 100. évfordulójának,
- a szőregi ütközetben részt vett magyar honvédeknek, a lengyel legionáriusoknak és a di Monti Sándor báró ezredes alatt a magyar szabadságharcért harcolt olasz légiónak,
- az I. Világháború szőregi hősi halottainak,
- a II. Világháború szőregi hősi halottainak,
- Szőreg egyetlen ismert 56-os mártírjának, Földesi Tibornak.
Hősi emlékművet avarnak ma Szőregen
A szőregi községi tanács végrehajtó bizottsága korábban elhatározta, hogy emlékművet állít a faluban az 1849. augusztus 5-i szőregi csatában elesett magyar honvédek és lengyel légionáriusok emlékére, valamint az 1914—18-as első világháború és a második világháború szőregi áldozatainak emlékére, hogy intő figyelmeztetésként álljon az emberek előtt; mennyi becsületes szőregi dolgozó paraszt, munkásember életét rabolta el a nemzet érdekeitől idegen két világháború.
A falu főterén, a Tolbuhin téren teljes pompájában emelkedik már a szép körív alakú emlékfal, melyen a mai napon magyar, délszláv és vörös zászlókat lenget a szél. Ezen az emlékfalon helyezték el a szőregi csata emlékét hirdető márványtáblát és azt a táblát is, melyen a falu magyar és délszláv lakossága örök háláját fejezi ki a nagy szovjet népnek a tőle kapott szabadságért. E táblák mellett foglalnak helyet a többiek is, melyek száz meg száz délszláv és magyar szőregi ember nevét idézi, kiket a két rablóháború tépett ki a szeretett családból.
Az emlékmű leleplezésére ünnepélyes keretek között ma, alkotmányunk napján kerül sor.
Délmagyarország, 1958. augusztus 20.
