A szegedi szalámi, a tokaji bor, a herendi porcelán és a Zwack Unicum után a szőregi rózsát is hungarikummá szeretnék nyilvánítani. A helyi termelők az ágazat fellendülését várják tőle.
Újabb hungarikum van születőben: a szőregi termelők virágaikat szeretnék ezzel a címmel illetni. Magyarországon egyetlen egy tájjellegű rózsatermelő vidék van, ez nem más, mint a Tisza-Maros szöge.
A két folyó szabályozása után az 1800-as években kitűnő termőtalaj alakult ki Szőregen és környékén. – A XIX. század végén kezdtek itt rózsával foglalkozni az emberek. A tudás apáról fiúra szállt és egyre fejlődött, gyarapodott – tudtuk meg Széll Imrétől, a Szőregi Virág és Dísznövény ÁFÉSZ elnökétől. A szövetkezet 1967-ben alakult 34 taggal, ami napjainkra már háromszázra nőtt.
A szőregiek azért szeretnék hungarikummá nyilvánítani rózsájukat, mert ettől az ágazat fellendülését várják. Ugyanis az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők eddig 200 ezer forint támogatást kaptak, amit most a duplájára emeltek. Ez minden termelőt érintett, kivéve a virágosokat. – Az a fő probléma, hogy sokan úgy gondolják: mi rózsaszálat termelünk. Ez nem igaz, mert tövet, ami pedig ugyan olyan mezőgazdasági tevékenység, mint a többi – tette hozzá az elnök.
A szőregi termelők a hungarikummá nyilvánításhoz már egy előtanulmányt is elküldtek a szaktárcához, de választ eddig még nem kaptak.
