Az Árpád-korban épült Szent Fülöp monostor létezése ismert volt, sőt azt is tudták, hogy korának jelentős épülete volt, de pontos helyét eddig nem ismerték. Most a szőregi dombon találták meg a maradványait.
A kő és téglatöredékek közé beépítettek egy gerendát, ami merevítette az egész szerkezetet. Én ilyet a Szeged környéki ásatásokon eddig nem láttam, nem tapasztaltam ebből a korszakból, de találkoztam egy idős szőregi hölggyel, aki közölte, hogy ez bevett szokásvolt régen itt a szőregiek között
– mutatja Löffler Zsuzsanna régész annak a szőregi monostornak a maradványait, amelyről sokáig az hitték, hogy teljesen eltűnt. A lelet kisebbfajta tudományos szenzációnak számít, hiszen se a monostor építéséről, se a pusztulásáról nincsenek pontos adatok. A szőregi dombon az elmúlt évszázadban két ízben is folytak ásatások, de akkor csak a később épült kis plébániatemplom romjai kerültek elő, az Árpád-kori monostoré nem.
Van olyan oklevél, ahol más nagy monostorokkal együtt emlegetik név szerint, illetve ahogy mi most tárjuk fel a monostor templomának maradványait, olyan kőanyagot, kőmaradványokat találunk, ami arra utal, hogy ez egy gazdagon díszített, szép, nagy templom lehetett. Az, hogy nagyjából tizenöt méter hosszú falszakaszt találtunk meg most, és még nem látjuk a keleti végét, nem látjuk a szentély felőli végét a templomnak, az azt jelenti, hogy az Árpád-korhoz képest méretileg is egy nagy templomnak számított
– tette hozzá a régész.
A szőregiek büszkék a település múltjára, hiszen még Móra Ferenc is vezetett ásatásokat itt az 1910-as évek elejétől, amelyről még a korabeli filmhíradó is beszámolt.
Bronzkori leletek is előkerületek és ezek bizonyítják, hogy azért Szőreg és környéke azért az őskortól kezdődően is lakott területnek számított, sőt Péter Lászlónak van egy ilyen mondása, hogy Szőreg története, hamarabb jelenik meg írásos formában, mint Szegedé, tehát egészen a 11. századig vissza lehet vezetni Szőreg történetét, írásos emlékből. Régészeti emlékekből pedig sokkal-sokkal régebbre
– mondta Avramov András, a körzet önkormányzati képviselője.
A mostani ásatások nem csak az Árpád-korból rejtenek titkokat, hiszen a terület a 18. század közepétől temetkezési helyként is szolgált. Innen pedig ritkaságnak számító textilmaradványok is előkerültek.
A néprajzosoknak is tudunk új adatokat szolgáltatni, mert ma már például 18. századi anyagot egy néprajzos nem tud gyűjteni, de most egy ilyen feltárás kapcsán, mi tudunk új leletanyagot szolgáltatni, új adatokat a temetkezési szokások, vagy akár a viselet szempontjából
– mondta Molnár Csilla régész.
A régészek a következő hetekben még folytatják a feltárást, majd visszatemetik a területet. Amennyiben jövőre ismét sikeresen tudnak támogatásokra pályázni, akkor a tervek szerint a Szent Fülöp monostor belső tereit próbálják megtalálni és feltérképezni.
Rácz Csaba, szeged.hu
