A forradalom lángja rendkívül gyorsan terjedt szét 1848. március 15-én az országban – jelezte ünnepi szónoklatában a szőregi megemlékezésen Avramov András, aki ehhez hozzáfűzte: a jövő Magyarországának milyensége rajtunk múlik.
A szőregi szokásoknak megfelelően a március 15-ére emlékező ünnepség a helyi Tömörkény István Művelődési Központban kezdődött a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak előadásával.
Írhatnánk, hogy tőlük megint a megszokott magas színvonalú előadást láthatott a helyi közönség, de egyediségben, eredetiségben, ötletességben, frissességben megint valami olyat alkottak a színpadon Bondárné Tóth Villő Mária tanárnőnek köszönhetően, ami kapcsán nem szabad könnyedén úgy fogalmazni, hogy megszokott.
A zene és a szöveg olyan harmonikus egysége volt az előadás, amely egyszerre idézte fel a történelmi nap, de még inkább napok történetét, és egyben gondolkodásra serkentett, mert élő és mai kérdéssé formálta, amit így fogalmaztak meg az előadásban a diákok: Mit jelent a szabadság?
A kérdésre sokfajta válasz adható, és az előadásban erre tettek kísérletet a szereplők, megannyi személyességet belesűrítve, így téve élővé a szabadság elvont fogalmát.
A szőregi ünnepséget követően a Hősök terén folytatódott, ahol Avramov András önkormányzati képviselő mondott beszédet, amelyben felelevenítette, hogy Petőfiék tucatnyian indultak el március 15-én délelőtt, de ennek nyomán délutánra már többezresre duzzadt a tömeg. Másnapra pedig már az egész ország megmozdult.
A helyi politikus szerint az 1848-as forradalom alapvető célkitűzése a nemzeti önrendelkezés megteremtése volt, aminek eredménye lemérhető azon, hogy nem sokkal a forradalmi nap után megalakult az önálló magyar kormány.
1848. március 15-e a nemzeti identitás sarokövévé vált – fogalmazott Avramov András, aki beszéde után Szabó Sándor országgyűlési képviselővel együtt koszorúzott a hagyományőrző huszárok díszsorfala előtt.
Bod Péter. szeged.hu
