Miért a gránátalma a zsidó hagyomány legkabbalisztikusabb növénye? Mit jelképez a kilenc tiszafa vagy a cédrus a szegedi Új Zsinagóga kertjében? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ a Szegedi Zsidó Hitközség Rózsanapjának látogatói.
Szakértő idegenvezetés mellett tekinthették meg a látogatók a szegedi Új Zsinagóga belsejét, valamint szemet gyönyörködtető kertjét. A Rózsanapot az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért és a Szegedi Zsidó Hitközség szervezte.
A virágok királynője
A rendezvény elején Meszlényi Ferenc rózsatermelő, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ egykori elnöke ismertette a virágok királynőjének történetét. Kifejtette: a rózsa aranykora a 18–19. század fordulójának időszakára tehető, és a korabeli zsidóság történetében is éreztette hatását.
– A zsinagógák és a zsidó otthonok díszítő elemeiben rendkívül gyakori volt a rózsás mintázat. A zsidó asszonyok imakönyveit rózsamintás kötéssel látták el, és ez idő tájt kezdték a Rózl, Rézl, Rózele neveket adni a zsidó lányoknak – mondta.
Hungarikum
A rendezvényen részt vettek a Szőregi Rózsahölgyek Rendjének tagjai is, akiknek büszkesége, a szőregi rózsatő idén bekerült a hungarikumok közé. A hölgyek rózsaszállal, valamint rózsakoktél- és rózsadzsemkóstolóval kedveskedtek a látogatóknak.
– Egy tízliteres vödröt tele kell szedni illatos rózsaszirmokkal. A megmosott szirmokat egy liter vízben, fél kiló cukorral húsz percig forraljuk, majd botmixerrel széttrancsírozzuk. Adunk hozzá még fél kilogramm cukrot és citromsavat, utóbbi adja vissza a színét. Egy kis sűrítő zselé, és kész is a rózsadzsem – ismertette a receptet Hegedűs Adika, a rózsahölgyek elnöke.
Növényszimbolika
A zsinagóga kertjét Löw Immánuel egykori szegedi főrabbi tervezte 1902-ben. A területet azóta többször átalakították, a soa idején teljesen megsemmisült, ugyanis gettó állt a helyén. A kertbemutató során Halász Sándor Dávid főkertész elmondta: az újjáépítők minden alkalommal igyekeztek követni a hagyományt és a növények szimbolikáját. A zsinagóga belső díszítésén ábrázolt növények nyolcvan százaléka a kertben is megtalálható, amelyek a zsidó vallási hagyomány fontos jelképei.
Cédrusfából készült például a tóratartó szekrény. A mandulafa Áron vesszejének jelképe. A főbejárat mellett sorakozó kilenc tiszafa a hanukia, a fény ünnepén használt gyertyatartó kilenc ágának szimbóluma. Fűzfa található a Jordán partján, és a gránátalmának is jelentése van.
– Egy gránátalmának 613 magja van, éppen ahány parancsolatot kaptunk a Mindenhatótól. Ezért a legkabbalisztikusabb növénye a zsidó hagyománynak. Engem úgy tanítottak, hogy ha kibontottam a gránátalmát, magjait is meg kell ennem, mert azok éppen olyanok, mint a törvények. Ha tetszik, ha nem, meg kell tartsd azokat – magyarázta a főkertész.
delmagyar.hu
