Hatodik alkalommal rendezték meg az idén a szőregi rózsaünnepet. A Szeged melletti virágfesztivál látványosabb volt, mint valaha.
Feldíszített lovaskocsik menete, utcabál, koncertek, rózsakirálynő-választás – minden, mi szem-szájnak ingere, várta az idelátogatókat. És persze itt volt a nemrégiben a rózsatermő Tisza-Maros köz kiskövetévé választott Való Világ-nyertes Miló is.
– Csodálatos ünnep ez – lelkesedett Botka László, Szeged polgármestere -, tisztelgés a több mint egy évszázados rózsakultúra előtt. – Az Európai Unióban csak akkor lehetünk sikeresek, ha megőrizzük azokat az egyedülálló kulturális értékeinket, mint amilyen a rózsatermesztés is. Ennek érdekében Szeged városa hungaricummá nyilváníttatja a Tisza-Maros közi rózsát.
A rózsaünnep évről-évre több látogatót vonz. Újhelyi István, a rendezvény házigazdája az X-Pressnek elmondta, néhány évvel ezelőtt a község csupán saját maga örömére ünnepelte a nyár eleji rózsatermést, a következő esztendők során azonban egyre több, a községen kívülről érkező vendég volt kíváncsi rá. Az esemény mára országos hírű virágfesztivál; Szőreg számos magas színvonalú kulturális csemegét kínál a különlegességekre szomjazó látogatóknak.
Az idén először rózsakirálynőt is választottak Szőregen. A hagyományos szépségversenyekkel szemben itt nem a szépség az elsődleges szempont; az nyer, aki konyít is valamit a rózsatermesztéshez. A korona az éppen születésnapját ünneplő Máder Mónika fejére került – a harmincegy éves hölgy túl azon, hogy csinos, tizennyolc éve foglalkozik rózsatermesztéssel. A királynő a jövőben a szőregi rózsa nagykövete lesz: egy éven keresztül népszerűsíti a virágot Európában.
A fesztivál vendége volt többek között Miló, a Való Világ harmadik részének nyertese, aki a Szőreg melletti Deszk lakosa. Miló az itteni Bánát-Szerb Néptáncegyüttes tagja, és idén másodszor lépett színpadra a rózsafesztiválon. A szerencsés ifjú az X-Pressnek elmondta, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy felléphet az ünnepségen. Számára nem a rózsa a legfontosabb, hanem a jó programok, a „pörgés”, az ismerkedési lehetőségek. Elmondása szerint a közeljövőben mindenképpen Deszken marad, nem szeretné elhagyni azt a vidéket, ahol felnőtt.
Az ünnepség leglátványosabb része a felvonulás volt, amelynek során rózsákkal feldíszített hintók haladtak végig a község utcáin, rózsát és rózsaszirmokat szórva az ünneplő lakosokra. A hangulat megkapó és családias volt: az emberek mosolyogtak, minden szál rózsának örültek és sugárzott róluk a büszkeség, hogy a rózsatermesztéssel olyan tudomány birtokában vannak, amely az ország egyéb részein nem jellemző. A felvonulás örömét az apró-cseprő fiaskók sem zavarták meg – például az, hogy a sajtó munkatársait szállító kocsit húzó lovak megbokrosodtak és nagy riadalmat keltve kis híján felborították a szekeret.
A Tisza-Maros szögben termesztik a Magyarországon eladott rózsatövek 98%-át. Az itteni gazdák holland, francia és osztrák cégek megbízásából is dolgoznak. A környék egyik nagy birtokosa, a 350 ezer rózsatövet termesztő Tóth Ferenc az X-Pressnek arról mesélt: a rózsatermesztés olyan szakma, amelyet évtizedekig kell tanulni. Ő öt hektáron 176 rózsafajtát nevel nyolcadmagával. A gondozás olyan költséges, hogy sok gazda, akiknek a családja generációk óta rózsákkal foglalkozik, kétszer is meggondolja, nem volna-e érdemesebb más, jövedelmezőbb foglalkozást választania.
