150 éve – 1867-ben, a kiegyezés évében – vált el az osztrák postától, és lett Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény a posta Magyarországon. Ugyanebben az évben az ország több településén nyílt új postahivatal, köztük Szőregen is. Erről a 150 éves évfordulóról is megemlékeznek a szőregiek a hétvégén a Rószaünnep rendezvényeinek sorában.
Június 23-án, pénteken posta- és bélyegtörténeti kiállítás nyílik a művelődési házban, 25-én, vasárnap pedig a déli órákban érkeznek Szőregre a postás sportegyesületek Magyarországot körbekerékpározó stafétájának bringásai.
A postatörténeti emlékkiállítást pénteken 17.30-kor nyitják meg a Tömörkény István Művelődési Házban. A kiállítást a szőregi posta dolgozói rendezik, a Dél-alföldi Posttörténeti Alapítvánnyal és a művelődési házzal együttműködve. Az alapítvány ez alkalomból vándorkiállítást hoz Szőregre, ami a magyar posta és a magyar bélyegkiadás történetét mutatja be, valamint Kass János szegedi születésű grafikusművész bélyegterveiből és postabélyegeiből ad ízelítőt. A megnyitón Berkesi Ottó önkormányzati képviselő és Ötvös Tamás, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi területi igazgatóságának osztályvezetője mond köszöntőt. A kiállítás június 25-én 17.00 óráig tekinthető meg a Művelődési Házban.
Szőregen – vagy ahogy akkoriban írták: Szőreghen – 1867-ben nyílt postahivatal. Az első évtizedekről viszonylag kevés írásos emlék és dokumentum maradt fenn, a megnyitás éve azonban biztos.
Ahogy az is dokumentált tény, hogy a község postahivatala 1893-ban kapcsolódott be a hazai telefon- és távíróhálózatba. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1893. július 11-i számában napvilágot látott hivatalos közlemény szerint „Szőregh – Tisza-Szent-Miklós közt közhasználatú távbeszélő berendezés létesittetett.”
Ugyanitt olvasható az is, hogy „Torontál vármegyében Csóka, Gyála, Szanád, Szőregh, Tisza-Szt.-Miklós és Török-Kanizsa községekben az ottani postahivataloknál azokkal egyesített távbeszélő hivatalok létesítettek és táviratok kezelésével is megbizattak. A táviratokat a török-kanizsai posta- és távirdahivatal közvetíti. E hivatalok korlátolt nappali szolgálattal működésüket m[últ]. hó 17-én kezdték meg.”
A posta megnyitásától a századfordulóig kevés dokumentum maradt fenn. Így nem sikerült kideríteni, ki volt az első postamester, de a századfordulótól már ismert a postamesterek, postavezetők személye. 1905 előtt Schannen József, majd 1924-ig Schannen Flóra látta el a postamesteri feladatokat, őt Sebők Gizella, majd özv. Zilahy Kálmánné követte, utána ismét Sebők Gizella (férjezett nevén Varga Mihályné) következett. 1935-től több mint két évtizedig Kiss Sándorné töltötte be ezt a tisztséget.
Közben 1949-50-ben a postamesterségek megszűntek, állami postahivatallá váltak, élükön ettől fogva hivatalvezetők tevékenykedtek. Kiss Jánosné korábbi postamester is hivatalvezetőként folytatta a munkáját.
A postavezetők névsora 1950-től napjainkig hiánytalanul ismert: Kiss Sándorné, Máté János, Péterházi Emil, Balla Ferencé, Bánáti György, Onozó Istvánné, Illés Jánosné, majd 2003-tól a mai napig Szilágyi Sándorné a szőregi posta vezetője.
A június 23-án megnyíló postatörténeti kiállításon a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány anyaga mellett több egykori helyi postás dolgozó tárgyi emlékei és dokumentumai is láthatók lesznek.
szegedma.hu
Kapcsolódó anyagok
Borítókép: Jövőnek címezve - 150 éves a Magyar Posta
