Májusban terjeszti be a Belügyminisztérium a fúrt kutakkal kapcsolatos törvényjavaslatot, nyáron fórumokat terveznek a témában, ősszel pedig döntés születhet – jelentette be B. Nagy László. A fideszes országgyűlési képviselő elmondta, a legutóbbi kormányülésen arról döntöttek, hogy 80 méteres talpmélységig kivonják a jogszabály hatálya alól a háztartási vízfelhasználást szolgáló kutakat.
Ahogy megírtuk, B. Nagy László szegedi fideszes országgyűlési képviselő javaslatára vonták vissza az alföldiek számára nagy nehézséget okozó, akár több százezer forintba is kerülő kútengedélyeztetési eljárást. Pénteki sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a parlament őszi ülésszakán születhet új szabályozás, addig is egyeztetések zajlanak majd a lakossággal és gazdálkodókkal a kérdésben.
A honatya emlékeztetett, egy 1995-ös törvény tartalmazott már a fúrt kutakra vonatkozó szabályozást, ám azt nyilván senki el nem olvasta egészen 2016-ig, amikor is egy kormányhatározattal a jegyzők hatáskörébe utalták a végrehajtást, ekkor vált világossá sokak számára, hogy mivel is jár egy kútengedélyeztetési eljárás. Az a jogszabály tartalmazott egy 2018 év végéig tartó moratóriumot is, ám B. Nagy szerint igaza volt az embereknek, amikor felháborodtak a szabályozáson.
Elmondta, hogy jellemzően az 1960-as évektől jellemző a kutak fúrása, az akkori agrárpolitika ugyanis a termőterületek növelését várta el, így lecsapolták a felszíni vizeket, így mocsaras területeket is, s a Tiszába engedték a vizet, onnantól kezdve az öntözéshez elengedhetetlen volt kutat fúrni. Azt, hogy mennyi kút is lehet az Alföldön, csak becsülni lehet, hiszen szinte minden vidéki ház udvarán is találunk kutat, így nagyjából 100 ezer kútról lehet szó, amelyek talpmélysége lehet, hogy csak 8, ám sok helyütt 50-60, netán 100 méter is. Egyes kalkulációk szerint 4,5 milliárd forintot is ki kellett volna az embereknek, de mint hangsúlyozta, ez is csak becsült szám. Orbán Viktor miniszterelnököt januári szegedi látogatásán tájékoztatta a problémáról B. Nagy, és a Belügyminisztérium kapta feladatul, hogy megfelelő szabályozást dolgozzon ki. Mivel az ezredfordulón elfogadták az európai vízjogi direktívát is, ami kötelezővé teszi a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét, így ezzel is össze kell hangolni azt. Szeged Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta két kabinetülésen és kormányülésen is téma volt a fúrt kutakkal kapcsolatos szabályozás, s most olyan döntés született, amit B. Nagy László szerint megnyugtatható lehet mindenkinek.
Ennek értelmében 80 méteres talpmélységig kivonják a jogszabály hatálya alól a háztartási vízfelhasználást szolgáló kutakat, amibe a honatya szerint a vidéki házak udvarán lévő kutak 90%-a beleesik nagyjából. Azt is tartalmazza a kormányülésen meghozott döntés, hogy minden ezen kutakkal kapcsolatos vizsgálatot, felmérést és bejelentést az állam végez el, és a költségeket is vállalja. A 2018-as központi büdzsében több mint 5 milliárdot szánnak erre a célra.
Az 1995-ös vízjogi szabályozást is ketté fogják bontani, külön szabályok vonatkoznak majd a lakosságra és a gazdaságokat üzemeltetőkre. A Belügyminisztériumnak e tárgyban május folyamán kell benyújtania törvényjavaslatát, nyáron lakossági fórumokat és kamarán keresztüli egyeztetéseket folytatnak, ennek alapján B. Nagy László úgy kalkulál, hogy az őszi ülésszakban megtörténhet a készülő jogszabály vitája, és szerinte döntés is születhet, nincs ugyanis oka annak, hogy elhúzzák. A jegyzői hatáskört is el fogják törölni, állami hatáskörben marad minden fúrt kutakkal kapcsolatos kérdés.
Varga Anna, szegedma.hu
Borítókép: Illusztráció. Fotó: pixabay.com
