A szeretet, az összefogás és az ünnep jegyében ismét felállítottuk Szőreg közösségi adventi koszorúját a Rózsák terén.
Nagy tisztelettel és szeretettel invitáltunk, invitálunk minden érdeklődőt szombatonként, a délutáni misét követően 18.00 órára a Rózsák terére. Az adventi hangulatról a Szerb- és a Magyar Utcai óvodások, valamint az iskola diákjainak műsora gondoskodik.
November 26-án, december 3-án, 10-én és 17-én Nagy Róbert plébános úr gyújt gyertyát a „200 éves nevelést-oktatást” ünneplő iskola immár nyugdíjas pedagógusaival, jelenlegi- és egykori diákjaival.
Az első gyertya meggyújtásánál az iskola immár nyugdíjas pedagógusa, Dr. Lakatos Lajosné Margitka néni, régi- és jelenlegi diákként pedig Egri Csilla és két lánya segített.
Margitka néni általános iskolai tanulmányait Szőregen végezte el, majd igazgatóhelyettesként innen ment nyugdíjba 1999-ben.
1964 júniusában a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-történelem-orosz szakon szerzett tanári diplomát.
Tanított Domaszéken és Deszken, majd 1976 augusztusától nyugdíjazásáig Szőregen. 1982-ben lett a szőregi iskola igazgatóhelyettese, 1986-ban kiváló munkatárs elismerést, 1989-ben pedig Kossuth emlékérmet kapott.
Szakmai munkájára mindig jellemző volt a tudatosság, az igényes tervezés, a szaktárgyi- és szakmai biztonság, a korszerű nyelvhasználati módszerek, a képességfejlesztést szolgáló eszközök. Széles látókörű pedagógusként, tanítványainak sokat nyújtott, és ennek megfelelően sokat is követelt tőlük. Nagy gondot fordított a tehetséggondozásra és a hiányos szaktárgyi ismeretekkel rendelkezők, gyengébb képességűek felzárkóztatására.
Igazgatóhelyettesi teendői ellátásában is sikeres volt. Az ehhez a munkakörhöz szükséges előrelátó szervezőkészséggel, kellő helyzetfelismeréssel, átgondoláson alapuló döntési készséggel rendelkezett. Kapcsolatteremtő képessége a megértésen alapuló bizalomra épült. Felfogásában és tetteiben egyaránt a pozitív etikai- és morális magatartást képviselte.
„Öltöztessük ünneplőbe szívünket, készüljünk és ünnepeljünk együtt a szeretet ünnepén.”
Kecse-Nagyné Bánszki Zsuzsanna
