Öröm számunkra, hogy ebben a modern, új könyvtárban második alkalommal a Rózsaünnephez kapcsolódó könyvtári kiállítást nyithattunk meg.

Örömünkre szolgál, hogy a könyvtár a maga szerény, de igen figyelemre méltó anyagával részese ennek a sokágú és Szőreget beborító ünnepnek, öröm, hogy alkalmunk van megmutatni a könyvekben rejtőző rózsát is, alkalom van arra, hogy a sok-sok és más-más jellegű, tartalmú program között helyet kap ez a szemlélődésre, a rácsodálkozásra alkalmas kis tárlat.

Az idei évben a rózsával kapcsolatos meséket gyűjtöttük egybe.

Fölvillan itt Árpádházi Szent Erzsébet alakja, kinek évfordulója van ez évben, és a rózsacsoda kapcsolódik nagyszerű alakjához, találunk Mátyás mondákat, meséket, népmesegyűjteményeket, magyar és a világ minden táján élt nagy-nagy mesemondók rózsás meséit. Mert a népmesék cselekménye vándorol geyik világrészből a másikba, kopik, gazdagodik, formálódik a maga törvényei szerint, minden mese rokona a többinek, mert az ember, akiről szólnak a mesék, mindenütt élni akar, szabadon akar élni, utódokról gondoskodni, s felnevelni őket egy igazságosabb életre. Bőséget és békességet akar, olyan világot, ahol az igaz embert nem goncsolja el a hamisság, fenevadak nem fenyegetik, éhség, szomjúság és háború sem sanyargatja.

Nagyon fontos, hogy a felnőtt is szeresse a mesét, és mesélje a mesét, élő szóval gyermekeinek, unokáinak! Ne csak könyvből olvasott mesét, hanem életmesét, netán a gyermekkel közösen kitalált mesét, amikor közösen találunk ki szereplőket, fűzzünk egymásba cselekményeket.

Ezek hangostak el a könyvtárban Molnár Mária osztályvezető megnyitójában, majd közösen meghallgattuk Fürtön Sarolta által fölolvasott Mátyás királyról és a rózsáról szóló mesét.

P.R., Szőregélő, 2007. július