A két világháború közötti Magyarország legendás kultuszminiszterére, Klebelsberg Kunóra emlékezett – születésének 135. évfordulóján – koszorúzással Rózsavölgyi József szeged-szőregi önkormányzati képviselő, a Fidesz szegedi elnökségi tagja és Miklós Péter történész, a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének ügyvezető elnöke.
A százharmincöt évvel ezelőtt, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterre emlékezett Rózsavölgyi József, a szegedi Fidesz elnökségi tagja és Miklós Péter, a KDNP szegedi ügyvezető elnöke. Megkoszorúzták az 1932. október 11-én elhunyt politikus síremlékét a szegedi Fogadalmi templomban.
„Célunk az volt, hogy fejet hajtsunk az igazi városépítő politikus emléke előtt” – mondta Rózsavölgyi József. Az önkormányzati képviselő szerint Klebelsberg borzasztóan nehéz anyagi körülmények között – az első világháborút és a trianoni békeszerződést követő megrázkódtatások után és a gazdasági világválság éveiben – tudott látványos és nagy eredményeket fölmutatni Szegeden. „Nem felejthetjük el, hogy Klebelsberg Kunó tevékeny közreműködésével épült meg az egyetemi épületegyüttes, a klinikai tömb, a püspöki palota és városunk egyik jelképe, a Fogadalmi templom” – tette hozzá Rózsavölgyi.
Miklós Péter történész – aki a Fidesz kulturális tagozatának Csongrád megyei elnöke is – úgy véli: a magyar kulturális politikában páratlan a klebelsbergi életmű. „Nemcsak a nagyszabású szegedi építkezések jelzik Klebelsbergnek a kulturális értékek és tudományos eredmények iránti elkötelezettségét. A kultuszminiszter számára mindig az ember – az egyéni tudás és teljesítmény – volt a fontos. Ennek jegyében hívta haza például Szent-Györgyi Albertet, aki aztán éppen Szegeden végzett kutatásaiért nyerte el a Nobel-díjat. De ennek megnyilvánulásaként értelmezhetjük az általa kidolgozott széleskörű ösztöndíjrendszert, vagy a falusi és a tanyai iskolahálózat kiépítése érdekében tett erőfeszítéseit is” – fogalmazott Miklós Péter.
