lllegális hulladéklerakás miatt tavaly decembertől idén január közepéig több mint 60, kamerafelvétellel megtámogatott feljelentést küldött a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. a megyei kormányhivatalnak, amely pénzbüntetést szabhat ki. A négy hónapja működő szegedi zöldkommandó célja az illegális hulladéklerakás visszaszorítása – egyelőre kevés eredménnyel.

– Négy olyan szelektív szigetet figyelünk kiemelten, amelyik évek óta problémás: Újszegeden a Fő fasorit, a Hargitai utcait és az Erdélyi térit, valamint a Budapesti körút 4. háta mögöttit, ahol egyébként kamera is működik. Ez utóbbinál például kiderült, hogy az illegálisan lerakott háztartási hulladék és lom sok esetben a közelből származik. A környező házak lakói pakolták oda rendszeresen – mert például nem fért bele a szemeteszsák a ledobóba –, vagy az ott munkát végzők. Gyakran az derül ki, hogy olyanok szabadulnak meg így a hulladéktól, akik papíron szüneteltetik a szolgáltatást, vagy fizetnek ugyan szemétdíjat, de nem vesznek kukát, netán nem elég nagy, a fölösleget pedig máshol dobják ki – mondta el kérdésünkre Gémes Ferenc, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. rendészeti vezetője, aki a szegedi „zöldkommandó” operatív vezetője is.

Mint megírtuk, tavaly október közepén indult el a „zöldkommandó” a hulladékkezelő cég és a városi közterület-felügyelet együttműködésével. Az egységben mindkét részről 2-2 munkatárs vesz részt. A speciális egység célja, hogy az eddigieknél hatékonyabban lépjenek fel a várost szeméttelepként használók ellen. Erre többek között azért van szükség, mert az illegális lerakás elképesztő méreteket öltött. Évről évre nő a szegedi gyűjtőszigetek mellől, a várost körülvevő zöldövezetekből és az utak melletti zöldsávokból összeszedett hulladék mennyisége. 2011-ben még „csak” 2400 tonnányit kellett elszállítania a városi cégnek, 2017-ben már 8300, tavaly pedig közel 10 ezer 800 tonnát. Tavaly csak erre 101 millió 470 ezer forintot kellett költenie a szegedi hulladékkezelő cégnek.

Hogy miként folyik a felderítés? Ahol van térfigyelő kamera, annak felvételeit használják, a szemetelők arcát, autójuk rendszámát rögzítve, és belenéznek a hulladékba is, kidobott iratok után kutatva, hogy aztán összerakva a képet beazonosíthassák az elkövetőt. Gyakran együttműködnek a környező házak közös képviselőivel is.

– A tettenérés sajnos nem működik. Mi csak hatósági tanúk lehetünk ilyen esetben, a közterület-felügyelőknek lenne joguk helyszíni bírságot kiszabni, de ők nem élnek ezzel. A fokozatosság elvére hivatkozva eddig csak figyelmeztettek – magyarázta Gémes Ferenc, aki szerint csak a pénzbüntetés az igazi visszatartó erő, hiszen minden szemetelő tisztában van vele, hogy törvénytelen, amit tesz, csak nem foglalkozik vele.

A kormányhivatalnak továbbítják

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt a kormányhivatal szabhat ki 50 ezer forintig terjedő büntetést, ha megalapozottnak találja a bizonyítékok alapján az elmarasztaló határozat kiadását. – A tavaly december eleje és idén január közepe között készített kamerafelvételek alapján több mint 60 feljelentést továbbítottunk a kormányhivatalnak, amellyel jó az együttműködésünk – mondta el a rendészeti vezető. Ezeknek az ügyeknek az átfutása nagyjából egy hónap. A kormányhivatal határozatairól azonban egy ideje nem kapnak visszajelzést, mert jogilag kérdéses, hogy a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. sértettnek számít-e az ilyen ügyekben. Visszajelzést ugyanis csak a sértettek kaphatnak. Mivel a cégnél úgy vélik, sértettek, ügyészi állásfoglalást kértek a kérdésben.

T. R., delmagyar.hu


Borítókép: Fotó: Karnok Csaba, delmagyar.hu