“A Délmagyarország című napilap 2008. augusztus 1-jei Kapcsolatok rovatában megjelent Dzsumbuj Deszk és Szőreg között című írásukkal kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani…”

A Délmagyarország című napilap 2008. augusztus 1-jei Kapcsolatok rovatában megjelent Dzsumbuj Deszk és Szőreg között című írásukkal kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani:

A Deszk és Szőreg között 1998-ban átadott kerékpárút hossza 3,6 km, amely Deszk közigazgatási területén 2650 m, Szeged-Szőreg közigazgatási területén 950 m hosszú. Ez messze nem 10%, hanem sokkal közelebb van a 30%-hoz. Ennek arányában fizette a két település önkormányzata az önrészt, amellyel a pályázathoz hozzá kellett járulni.

Feltételezem, a képviselő urat az téveszthette meg, hogy a közigazgatási határtól körülbelül 200 méterre van az a diadalív, amelyen szeretettel üdvözlik a Szegedre érkező vendégeket. Az üdvözlőtáblához pontosan 50 méterre van az a helységjelző tábla, amely jelzi, hogy a Makó felől érkező autós vagy kerékpáros Szeged-Szőreg belterületére érkezett.

A betelefonáló a rózsakertek végében lévő szakaszra panaszkodik, amellyel kapcsolatban egyértelműen igaza van. Nekem is többen jelezték, akkora a gaz azon a részen, amely – ismételni szeretném – Szeged-Szőreg közigazgatási területe, hogy a reggeli órákban le kell szállni a kerékpárról, mert ha szembejön egy másik kerékpáros, a harmatos gaztól koszolódik és vizes lesz mindkettőjük ruhája. Az is sajnálatos tény, hogy ez a szakasz egy hosszú évek óta naponta gondozott, ápolt rózsaterület végében van, amelynek kezelője, gondozója az I. szőregi rózsakirálynő, Máder Mónika.

Az az állítás, hogy kéthetente vágatják ezt a területet, egyszerűen nem igaz, de ha igaz is lenne, akkor sem az a döntő, hogy hányszor vágatjuk a kerékpárút mellett lévő területet, hanem az, hogy mindig gondozott, ápolt és szép legyen.

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a kerékpárút átadásától kezdve (1998. november) nagy gondot fordítottam a kerékpárút melletti terület ápolására, gondozására. Ezt bizonyítja, hogy a deszki közigazgatási területen nemcsak a kerékpárút mellett két méterre, hanem helyenként 15 m szélesen is levágattam/levágatom rendszeresen a nagyra nőtt gazt, füvet, amely a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. kezelésében van. Nem számoltam ki, hogy ez mennyibe kerül, mert gondolkodásom szerint nem ez a lényeg elsősorban, hanem az, hogy ha valaki a szőregi domb ra ér kerékpárral vagy autóval, már látja településünket, és az első benyomása döntő lehet, hogy adott esetben visszatér-e hozzánk vagy sem. Az első benyomás akkor éri, amikor a forgalmas 43-as út mellett azt látja, hogy egy gondozott kerékpárút is van a kerékpárosok biztonságos közlekedése végett, amelynek két széle fel van festve, hogy az éjszakai órákban is lehessen rajta biztonságosan közlekedni.

Az átadástól kezdve minden alkalommal azt az utasítást adtam a deszki önkormányzat dolgozóinak, hogy egészen a szőregi dombig vágják le a füvet, függetlenül attól, hogy az már nem a mi területünk.

Baleset esetén, amely sajnos nagyon sokszor előfordul, külön polgárőrcsoportot állíttattam össze a parancsnokkal, amelynek tagjai azonnal kivonulnak, és biztosítják, hogy ne hajtsanak rá teherautók, személygépkocsik a kerékpárútra.

Úgy gondolom, az eddig leírtakból kitűnik, hogy Deszk Község Önkormányzat képviselő-testülete a deszki adófizetők pénzéből nem keveset áldoz a kerékpárút karbantartására, a biztonságos közlekedés biztosítására.

Simicz József,
Deszk polgármestere

delmagyar.hu, 2008. augusztus 12.