Antal az „Isten” Szőregen

Szőregen már vége az ünnepnapoknak. A közelmúltban megkezdődtek a dolgos hétköznapok a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság győztes együttesénél. Először nem akartam hinni a fülemnek, amikor elterjedt a hír, hogy a Kuvaitból visszatérő Antal Péter lesz az NB III-ba került Szőreg edzője. A napokban aztán megjelent teljes életnagyságban a szerkesztőségünkben Tóth András, a szőregi klub elnökének, a csábítónak és a bajnokcsapatot fabrikált játékos-edző, Széli Jánosnak a társaságában.

Continue reading

Szegedi szenátorok: Békési Zoltán

1941-ben született Szegeden. A képviselőtestületbe a KDNP támogatásával, Szőreg képviselőjeként került Egyéni vállalkozó, virágkertész 13 éve, noha Szegeden a TTK vegyész karán, illetve Budapesten szakmérnökként diplomázott A Szőregért Alapítvány alelnöke. Nős, két gyermeke és két unokája van. Szabad idejét legszívesebben családi körben tölti. Sportrajongó: futball- és kézilabdameccsekre jár és történelmi, illetve földrajzi témájú könyvek mellett szívesen olvas néha valami könnyedebbet, például egy krimit Felesége kitűnően főz, talán a bakonyi gombás sertésszeletet készíti el a legjobban, így ez a kedvenc étele.

Continue reading

A szőregi fafaragó

Hazai népművészetünk egyik sajátos, közép-európai ága a fafaragás. A fára álmodott stílustisztaság már a múlt század végen kezdett kialakulni. A szegedi tájon elő pásztorok számára elsősorban az eszközök használhatósága volt a fontos. Egyszerű, legtöbb esetben bicskaheggyel rákarcolt díszekkel ékesítgették tárgyaikat. Legfőképpen azokat, amelyeket kedvesüknek készítettek.

A paraszt faragók csak jóval a pásztorművészet felvirágzása után jeleskednek. Ők jobáara a gazdasági szerszámaik fa részét használták arra. hogy kezdetleges díszítményekkel lássák el. Ez egyúttal a tulajdonos jele is lett. adott szerszámokon. Egyébként a parasztemberek keze a nehéz fizikai munkáktól nemigen volt alkalmas arra. hogy finomabb faragásokhoz kezdjenek. Még akkor sem, ha voltak almaik, elképzeléseik, amit a szemükkel ugyan „rávittek” a fára. de a tényleges kivitelezésig nem jutottak el.

Continue reading

Születési helye: Szőreg

Telt ház volt tegnap, délután öt órakor a szőrégi kultúrotthonban. A falugyűlés településrészi önkormányzatot ajánlott. Békési Zoltán, a szegedi közgyűlés tagja, a helység képviselője ismertette a leendő testület jogait és hatásköreit: elsősorban a falu üzemeltetésében, önálló költségvetésének kialakításában, S a helyi hatósági feladatok ellátásban jelölte meg szerepét.

Dr. Tóth László megbízott jegyző arról beszélt. Szőregnek kell magába néznie, a kényszerű házasság közben megjött-é a szerelem. A város és a falu viszonyát a két fél érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával kell rendezni. A településrészi önkormányzat intézményét próbakőnek nevezte, mely eldöntheti, célszerű-e az együttélés. A helybeliek azonosságtudatát az is sértette, mondotta, hogy hosszú idő óta Szőregen nem született senki — csak Szegeden. Az új körülmények közepette a jövőben a ..Szőreg” bejegyzés kerül a megfelelő rovatba. Lehetőség van rá, hogy az elmúlt közel két évtized máig tisztázatlan „tartozik-követel” anyagi problémáit is megoldják. A városnak nem célja a szőregiek kopasztása, de szóba jöhet az úgynevezett kommunális adó kivetése (ez évi 1-2 ezer forintot jelent), dm tudni kell: egy ingatlanra csak egyféle adót lehet kiszabni, és soha sem lehet megtenni visszamenőleges hatállyal.

— Ki volt az a zsibbadt agyú, aki kitalálta ezt a zsarolást, ezt a helyi adót? — összegezte kérdésben az elhangzottakat egy szőregi polgár.

A falugyűlés a településrészi önkormányzat névsorára a következő javaslatot tette: Magasi Sándorné Németh Magdolna (191). dr. Péter László (177), Kriston Istvánné (170), Mendebaba Rádó (165), Vörös Imre (164), Móra Tibor (160), Kasza Erzsébet (154), Fojta János (137), Bódi János (134), Csábi Ferencné (124), dr. Tóth Magdolna (123), dr. Bozsó Miklós, (108), Szirovicza Csaba (108), Tóth Csaba (93). Kasza Tamás (91), Gyurik Ferencné (88), Kenyeres László (88) és Deák Tünde (50).

Ó. J., Délmagyarország

Szőreg, a csaták és a rózsák földje

A magyar középkor egyik írásos emlékében, a Gellért legendában olvasható, hogy amikor 1028 táján a pogány Ajtonytól vereséget szenvedett Csanád vezér serege a szőregi nádasokba vonult vissza. Később a nádasok között monostor épült, amelyért II. Endre király ezer kősót ígért 1233-ban. Ez a monostor – amelynek tulajdonát képezte Zombor földje is – a nádasoktól védve túlélte a tatárjárást és 1335-ben a Gutkeledek nemzetségébe tartozó Czibak családé lett. Fennállt még 1536-ban is a település, a Maros és a Tisza áradásai miatt a törökök nemigen tudták háborgatni. A XVIII. században ellenben mégis elpusztították, s csak a következő században települt be. 1746-ban három községet telepítettek a „szeregi” pusztán: Szőreget, Deszket és Szentivámt. Az első telepesek a szerbek voltak. A szerbek és a magyarok a történelmi feljegyzések szerint egyetértésben éltek mindaddig, míg a Habsburg-ház hazugságaival egymásra nem uszította őket akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egyetértésükre: a szabadságharc napjaiban. Két csatában is összecsaptak ezen a vidéken a magyar és a császári seregek: 1849. február 13-án a magyarok győztek (de a falu porrá égett), augusztus 5-én viszont vereséget szenvedtek a magyarok. Erről a harcról egy emléktábla emlékezik meg a községi tanácsház homlokzatán, a következő szöveggel;

Az 1849, augusztus 5-i szőregi ütközetben résztvett magyar honvédek, lengyel légionáriusok és a Di Monti Sándor báró ezredes alatt a magyar szabadságért harcolt olasz légió örökös emlékjeléül állította a hadimúzeum kezdésére Szőreg község közönsége.

És, ha az érdeklődő be is megy a tanács épületébe, Palotás Péter VB-elnöktől megkaphatja a „Szőreg község története” című gépírásos munkát. Akit pedig még ez sem elégít ki, keresse fel a szegedi múzeumot, Móra Ferenc ásatásaiból ott is (gazdag anyagot találhat Szőregről.

A nádasok, folyók, zsombékek vízi gyűjtögető életmódra, halászatra, pákászatra késztették valamikor a lakosságot. De amikor megépült a kamaratöltés, eltűnt a határból a víz, kiszáradtak a nádasok. Szeged közelsége aztán kifejlesztette a kertészetet a múlt század végén. 1890 táján pedig megjelent a virág s a virágok közül is első helyen a rózsa a szőregi földeken. Később a rózsa termesztése mellett faiskolákat is alakítottak. Ezekből fejlődött ki nagy változások után a mai Szőreg képe.

A község területe hatezer s százegynéhány hold, ennek több mint háromnegyede a termelőszövetkezeteké. Hét termelőszövetkezet van a faluban: három harmadik típusú és négy első típusú, összesen négy és félszáz család keresi bennük kenyerét. Különben ötezer fő körüli a község lélekszáma, s a lakosság 45 százaléka ipari dolgozó Szegeden, vagy a falu melletti téglagyárakban. A szőregi földművelők pedig jóformán valamennyien ismerik a rózsatermesztés és a faiskola minden csínját-bínját. Banda Menyhért elnöklétével egy szövetkezetféleség is van a faluban: a faiskolai szakcsoport. Tagjai mind önállóan nevelik a csemetéket, a szakcsoport csak ellenőrzi a munkát és értékesíti a fákat. Múlt őszön például 60 ezer csemete volt a szakcsoport kiadható készlete. Alma, körte, cseresznye, meggy, barack, s ezekből is többfajta facsemetét nevelnek közel ötven holdon.

Persze a termelőszövetkezetek is foglalkoznak facsemetével. Ha megkérdezzük a Vörös Rózsa (rózsatermelő is!) Tsz elnökét, Pásztori Béla bácsit hogy miből volt a legnagyobb bevételük, a facsemetéket említi elsőnek, hiszen a múlt évben 260 ezer forintot kaptak a fákért. Közel tizenhárom hold faiskolájuk van. Azután a konyhakertet említi, amely tavaly ugyan keveset hozott: „csak” 15 ezer forintot, míg tavalyelőtt 35 ezret. Majd a mahóniát veszi sorra, ezt a télen-nyáron zöld, koszorúba való növényt, amely két holdról 20 ezer forintot hozott, s csak végül mondja a rózsákat. Másfél holdon, a szabadban virul a rózsa náluk, s 18—20 ezer forintos bevételük volt belőle. Remélik azonban, hogy a jövőben még többet hoz majd a rózsa.

Új kertésze és nagy tervei vannak ugyanis a szövetkezetnek. Tízezer vadrózsacsemetét szereznek be, hogy üveg alatt nevelhessenek korai, melegágyi rózsákat. A szövetkezet busás jövedelméből szépen részelhettek a tagok is. Egy munkaegységre pénzben számolva pár fillér híján hetven forint jutott. Közepes keresetet jelent itt a húszezer forint. Hódi József lovász, akinek 883 munkaegysége volt egyebek között 11.393 forintot, 28 és negyed mázsa búzát, 23 mázsa 40 kiló árpát, 44 mázsa 15 kiló tengerit, 26 és félmázsa szénát, 99 kiló cukrot, 54 és félliter olajat, 27 és fél kiló szappant, s még sok mást kapott.

A Micsurin Termelőszövetkezet viszont nem zárt ilyen jól az idén. azért, mert 60 hold kukoricájában 80 százalékos kárt tett a víz, 47 hold árpáját meg teljesen elvitte. Legnagyobb jövedelmüket a gyümölcsfaiskola hozta: 123 ezer forintot, utána a kender 61 ezret, a cukorrépa 34 ezer forintot és 29 mázsa cukrot, a rózsa pedig nyolcezer forintot. Temesvári József, a szövetkezet elnöke különösen Engedi József és Hunyadvári Laiosné munkacsapatait dicséri. nekik köszönhető a növénytermesztés sikere, míg a szép szarvasmarha-állomány jó kondiciója, magas fejési átlaga Tandari István tehenésznek.

A hajdani pákászok, halászok fiai meghódították a földet rózsafával, facsemetével. Unokáik és dédunokáig már nagyvonalúan gondolkodnak a földön: tíz és százezrekben, akár telepítésről, akár bevételről van szó. Szépeket álmodnak: – míg a rózsatövek alszanak a hideg téli földben – arról, hogy üvegházban télen is kinyílnak majd a virágok. A termelőszövetkezet pedig kinyitja a bukszáját, hogy a véres csaták és vörös rózsák földjén valóság legyen a legszebb álmokból is.

Németh Ferenc, Délmagyarország, 1956. január 29.

Február 15-én dől el Szőreg 145 hold földjének eladása

Csütörtökön reggel álmosan ébredt Szőreg, de egyes helyeken még a déli órákban is jó hangulat uralkodott. Mindenki a jól sikerült szerdai bálról beszélt. Ott volt a tűzollóbálon Frass Károly  főjegyzővel az élen a község valamennyi vezetője. A tánc előtt műsor volt. Majorossy László adóügyi jegyző dalait, a Mózsa- és a Gyuris-nővérek táncait melegen tapsolta a lelkes közönség. A hál  sikeres rendezése Bódi Menyhért tűzoltófőparancsnok nevéhez fűződik.

Continue reading

Móra Ferenc német nyelven hivatalosan publikálja a szegedkörnyéki ásatások eredményéi

A szegedi muzeum hosszú évtizedek óta végez Szeged környékén régészeti és kulturhistóriai szempontból is nagyjelentőségű ásatásokat, amelyeknek eredménye már igen sokszor keltett nemzetközi viszonylatban is feltűnést. Az utóbbi évek alatt Móra Ferenc ásatásai betetőzték ezt a régen folyó és most tervszerűvé tett munkát. A muzeum azonban igen nagy hátrányt szenved amiatt, mert az ásatások eredményéről a külföld hivatalos és hiteles tudósításokat nem kaphat, mivel a muzeum anyagiak híján eddig nem publikálhatta az ásatások eredményét. Ebben az évben a helyzet megváltozik, az év vége felé a muzeum kiadja első publikációját.

Continue reading

Móra Ferenc beszámolt a szegedi egyetemen a szegedkörnyékl ásatások eredményéről

Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója, pénteken este a szegedi egyetem aulájában megismételte azt a nagyjelentőségű előadását, amelyet néhány nappal ezelőtt Budapesten, az Országos Régészeti Társulatban tartott a szegedkörnyéki ásatásokról. Móra előadása iránt Szegeden is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az egyetem auláját zsúfolásig megtöltötte azérdeklődő közönség, amelynek soraiban ott láttuk az egyelem tanárainak nagy részét, a város társadalmának vezető előkelőségeit, igen sok egyetemi hallgatót, középiskolai tanárt, tanítót sth.

Continue reading

Móra Ferenc nagyszabásu előadása a Régészeti Társaságban a szegedi ásatások gazdag eredményéről

Az Országos Magyar Régészeti Társulat szombaton délután az Iparművészeti Muzeum előadótermében felolvasó ülést tartott, amelyen Móra Ferenc, a szegedi muzeium igazgatója a szakkörök előtt eddig még nem ismertetett ásatási munkálatokról számolt be, amelyeket az utolsó két cs félév alatt végeztetett.

Continue reading

Filmre vették a szöregi ásatásokat

Mint a napokban megírtuk: a városi muzcum igazgatósága megadta az engedélyt a Magyar Film-Irodának a szöregi ásatások megfilmesítésére. Csütörtökön le is érkezett Szegedre a filmiroda legügyesebb- operatőrje és két napon át filmezte a szöregi ásatásokat.. amelyeket a rossz idő ellenére is folytatnak még, ezidőszerint Petrov Jócó szöregi gazda telkén s a hét végéig 150 sirt tártak fel.

Continue reading

1 228 229 230