Látnivalók Szőregen
Árpád-kori templomrom
A monostor első említése: 1192 (Monastreii Sancti Philippi). Nem dönthető el bizonyosan, hogy a baziliták vagy bencések alapították. A monostornak Bács és Zsala megyében voltak birtokai, 1233-ban a beregi egyezmény szerint 1000 kősó részesedés illette. Apátját (Leontinus) 1247-ben királyi megbízással Tápéra küldik. Ebből sejthető, hogy a tatárjárás alatt nem, csak az 1280-82 körüli kun lázadás [...]
Az I. világháború hősi halottainak emlékkeresztje
A szőregi temetőben taláható I. Világháborús emlékművet Szolcsányi Gyula 1940-ben készítette, mely emléket állít hősi halottainknak.”A Hazáért. 1914-1918. A világháborúban elesett szőregi hősi halottak emlékére. Vérükkel nem segíthettek, most imádságaikkal segítenek.”
Gátőrház
Szőregen a Szövetség utca végén található (Vízügyi Történeti Emlékhely). Nyitva tartás (április 1.–november 30. között): kedd–csütörtök: 8:00-17:00, péntek: 8:00-13:00
Görögkeleti szerb templom
A környezetéből kiemelkedő löszháton épült a szerbek első kőtemploma. A népi emlékezet szerint ezen a helyen állt korábban a fából épült ortodox templom is. A mai templom titulusa mint az előzőé: Kisboldogasszony (\”Isten anyjának születése\”). A löszháton mesterségesen fölmagasított templomdombot 1,5-2,5 méter magas téglafal övezi. A domb két oldaláról nyílik vasrácsos kapun át följárat. A [...]
Hősi emlékmű
A szőregi csata századik évfordulóján, 1949. augusztus 5-én avatták föl a Hősök terén (akkori Szent István téren) a ma is álló hősi emlékművet. A hősi emlékművön márványtáblák állítanak emléket a szőregi csatában vérző lengyel légiónak és vezéreinek, a szőregi ütközet 100. évfordulójának, a szőregi ütközetben részt vett magyar honvédeknek, a lengyel legionáriusoknak és a di [...]
Hősök tere
A tér a szőregi csata elesett harcosainak emlékére kapta a Hősök tere nevet. Közepén hősi emlékmû áll, rajta Trencsényi-Waldapfel Imre verse és az I., II. világháború szőregi áldozatainak névsora olvasható.
Kálmány Lajos emléktáblája
Szőregen, ahol Kálmány Lajos 1882. augusztus 10-től 1885. október 15-ig káplánkodott, Szarvas Béla plébános, püspöki tanácsos, c. kanonok szorgalmazása nyomán 1982. június 12-én avatták föl dombormûvû emléktábláját a plébánia (Szerb u. 16.) falán, az egykori kápláni szoba ablaka mellett. A dombormûvet Tápai Antal (1902-1986) szegedi szobrászmûvész készítette. Már 1944-ben, amikor a Dugonics Társaság Kálmány szobrának [...]
Katolikus templom
A falu első katolikus templomát a kincstári igazgatóság ösztönzésére 1752-ben építették föl. E kicsiny, fából épült templom helyén 1816. november 25-én szentelték föl a Vedres István tervei szerint épült mai templomot. A környezetéből jelentősen kiemelkedő löszháton áll, csakúgy mint a tőle keletre található görögkeleti szerb templom. Az egyházi épületek elhelyezkedése megfelel a kétnyelvû község településszerkezetének, [...]
Kereszt az út mentén
Az út menti keresztek Eredete a történelem homályába vész. Hazánkban az első keresztekről Sopron környékéről 1484-ben van adatunk. Az Alföldön a török alatt kipusztultak, így innen csak a 18. századból vannak híradásaink. Kiskunfélegyháza első út menti keresztje pl. 1799-ben állította Morvai János és Varga Pál. A kereszteket majdnem mindenütt hitbuzgó emberek emelték hálából vagy fogadalomból, [...]
Lakóház
A legutolsó Hivatalos mûemlékjegyzék 1986-ban jelent meg. Ezt is fölhasználva legutoljára ifj. Firbás Zoltán városi főtérképész 1996. július 4-én állította össze Szeged mûemlékjegyzékét. Ebben Szőreg is szerepel a következő építményekkel: Árpád-kori templomrom (Helyrajzi száma 1540), Magyar templom (Helyrajzi száma 1453), Szerb templom (Helyrajzi száma 1604), Lakóház (Helyrajzi száma 1450/4 – Szerb u. 17.). Sokak számára [...]
