A szegediek már közel 10 éve élhetnek a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével, mégis csak egy szűk réteg tartja fontosnak és követendően az otthonában keletkezett felesleg szétválogatását. Más európai országokban pénzbüntetést jár a felelőtlen szemetelőknek, s úgy tűnik ezt a gyakorlatot kénytelenek lesznek itthon is bevezetni.
Változások lesznek a hulladékszállításban, jogszabályokhoz igazodva kötelező lesz a szelektív gyűjtés, és a szolgáltatónak legalább kéthetente el kell szállítania a szemetet – tájékoztatta Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője a bizottság ülésének résztvevőit még február 9-én. Az igazgató a SZEGEDma.hu hírportál kérdésére kifejtette, a szegedieknek már közel 10 éve rendelkezésére áll a jelenlegi rendszer, vagyis a családi házas lakóövezetek gyűjtőzsákokban, míg a lakótelepen élők gyűjtőszigetekre szállíthatják a szelektíven gyűjtött szemetet. “Sajnos a szelektív gyűjtési hajlandóság nem javult. Egy szűk réteg tartja csupán lelkiismereti kérdésnek és így fontosnak az ügyet. Holott a cég több mint 20 éve hirdette meg az országban egyedülállóként a lehetőséget, melyet európai uniós forrásból fejlesztettünk és azóta minden lehetőséget kihasználunk a propagálására.”
A tapasztalat mégis az, hogy csak kevesen élnek a környezetvédelem szempontjából is fontos lehetőséggel, pedig a lakótelepeken is elegendő gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére. Makrai László külföldi példával élt: más európai országokban komoly pénzbüntetés jár azért, ha valaki az egyébként magas díjszabású vegyes hulladék közé szelektív szemetet dob, ráadásul a társadalom tagjai is kirekesztőek a felelőtlen szemetelőkkel szemben. “A hulladékkezelési kultúra fejlődése érdekében, ennek a fenti gyakorlatnak a bevezetése elkerülhetetlen. A jelenleg még ugyan szankciók nélküli, kötelezővé, vagyis állampolgári kötelességgé vált szelektív gyűjtés, ennek kényszerű folyamatnak az első lépése” – tette hozzá. Pedig a megoldás egyszerű: háztartásonként két kuka megkönnyítené a válogatást. A vegyes hulladék egyébként is költséges, 6000 Ft/tonna lerakási adó terheli, melyet nem a termelő azaz, a lakos fizet meg, hanem a társaság, de ez is kollektív költség. A szelektíven gyűjtött ugyanakkor “értékes”, a továbbértékesítéshez futószalagokon további 12-15 anyagfajtára előkészített hulladékért kapott pénzt a nonprofit cég ugyanis a városra költi.
Ugyancsak a bizottsági ülésen hangzott el, hogy a családi házas lakóövezet lakói panasszal élnek, amiért a sárga színű szelektív zsákok nem elég strapabíróak, könnyen szétszakadnak, erre a kellemetlenségre pedig megoldást kellene találni. Az ügyvezető igazgató felvilágosított, “a zsákok néhány dekagrammos száraz csomagolási hulladék 2 heti tömegére vannak szabva”, ezért a nagyobb tömegű hulladék nem rendeltetésszerű használatra utal, mint például üvegeket helyeznek el benne a szegediek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a sárga zsákokat csak ideiglenes használatra kapják a lakók, azok minden esetben a társaság tulajdonába tartoznak. “Ezek a zsákok egyéb háztartási célra nem alkalmasak, nem is hivatottak erre, ez tilos.”
Gaál Bernadett, szegedma.hu
Borítókép: Fotó: Gémes Sándor / szegedma.hu
