A gazdaasszonymisétől a forralt borig

Az új templom 1816-os felszentelése óta tartanak Katalin-napi búcsút Szőregen. Szombaton kiállítás nyílt, cserkészek találkoztak és bált rendeztek, vasárnap pedig az ünnepi szentmise után búcsúfiát válogathattak a szőregiek.

A szőregi új templomnak alexandriai Szent Katalin a védőszentje. A korábbi leégett faépület helyén felépült és 1816-ban felszentelt templom búcsúját mindig az advent előtti utolsó vasárnap rendezik meg. A szőregiek a hét végén ismét védőszentjükre emlékeztek, valamint cserkésztalálkozót és bált rendeztek.

Az utóbbi években a rossz, hideg idő miatt elmaradt és végül teljesen meg is szűnt a körmenet. A tegnap 9 órás ünnepi szentmise után a szőregiek nem siettek haza, hanem a több tucat sátor között nézelődtek, vásárolgattak.

A gyerekeket legjobban az óriási, felfújható csúszda érdekelte. Míg az apróságok cipőt levetve játszottak a hatalmas építményen, a papák megihattak egy-két pohárka forralt bor. Egyikük meg is jegyezte, csak a hidegre való tekintettel vesz magához néhányat a forró italból.

A sátorsor közepe táján műanyag halacskák vártak arra, hogy a gyerekek kifogják őket. Medencéjükben nem volt víz, de ez nem zavart senkit. Az egyik apuka tréfásan biztatta is fiát, hogy legalább akkora harcsát emeljen ki a pecabotjával, mint amekkorát ő hozott haza a minap.

A ponyvák alatt a már szokásos búcsúfiák lapultak. Rengeteg játék, édesség, kazetta, festmény és dísztárgy közül válogathattak az érdeklődők. A cukorka-, csoki-, mézeskalácshalmok előtt volt a legnagyobb nyüzsgés. Nemcsak a legkisebbek húzták ide szüleiket egy-egy nyalókáért vagy törökmézért, de a felnőttek is szívesen vették és ették az édességet. Egy idős néni pedig igencsak megörült, amikor megpillantotta az egyik tálcán a medvetalpat. – Utoljára kislány koromban ettem ilyent! Most is kérnék belőle tíz dekát – mondta az árusnak.

Búcsúkor jönnek látogatóba a rokonok és az ismerősök is. A háziasszonyok ilyenkor ki se látszanak a munkából, sütnek, főznek és takarítnak. Ezért Kókai Pál plébános kitalálta az úgynevezett gazdaasszonymisét. – A hölgyek arra panaszkodtak, hogy vasárnaponként nem érnek rá templomba jönni a rengeteg dolog miatt. Ezért szombaton délután tartunk nekik misét – mesélte.

A plébános végül még hozzáfűzte, hogy sajnos, a mai fiatalok többségének a búcsú egyet jelent a sátrak közti nézelődéssel. Pedig aki nem vesz részt a vasárnapi misén, annak nincs is búcsúja. Után pedig nyugodtan lehet vásárolgatni, felülni a kisvasútra vagy sörözgetni.

Kormos Tamás
Délmagyarország , 2002. november 25.