Kerékpárutak európai uniós milliárdokból

 2012.12.06

Törökkanizsáról hamarosan két keréken is el lehet jutni Szegedre

A kerékpárutak fejlesztése egyaránt kiemelt cél az Európai Unióban, amiként Magyarországon, illetve újabban hazánk északi fertályán is. Egyformán fontos ez a kormányok és önkormányzatok számára, hiszen az energiatakarékosságnak, a közlekedés környezetbaráttá tételének és az egészséges életmód elterjesztésének egyaránt hatékony eszköze. Tisztában vannak ezzel a mi településeinken működő önkormányzatok is, ezért azok, amelyek megtehetik, összefognak a magyarországi oldalon lévő községekkel, városokkal, és közösen nyújtanak be pályázatot uniós pénzek elnyerésére, hogy kerékpárutakat építsenek, amelyek még közelebb hozzák egymáshoz az embereket.

Magyarországon már szinte hagyománya van a kerékpárutak építésének. Köszönhető ez azoknak az embereknek is, akik igyekeztek minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű út mihamarabb behálózza az egész ország területét, sőt az államhatáron túlra is kiterjedjen. Eme lelkes és eltökélt polgárok közé tartozik a szegedi Rózsavölgyi József is, aki egyébiránt számos fontos ügynek a spiritusz rektora (szellemi irányítója).

– Hazájában mikor kezdtek először komolyabban foglalkozni azzal, hogy célszerű lenne kerékpárutakat építeni? – kérdeztem Rózsavölgyi Józseftől, aki saját bevallása szerint naponta legalább 10-12 kilométer távot tesz meg kerékpáron.

– A rendszerváltoztatása óta, ami azt jelenti, több mint húsz éve. Óriási lelkesedéssel kezdtünk a munkához, amit az is bizonyít, hogy hazai, közlekedési célú forrásból, 1990-1993 között, építési program keretében 604 kilométer kerékpárút épült az országban. Az azt követő 12 évben további 1040 kilométerrel bővült az úthálózat. Magyarországon jelenleg több mint 2000 kilométernyi kerékpárút található. Örvendetesnek tartjuk, hogy erre a célra eddig több milliárd forint támogatást kaptunk pályázat útján az Európai  Uniótól. A sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően ma már körbekerekezhetjük a Tisza-tavat, kerékpárutak hálózzák be a Felső-Tisza vidékét, bicikliút épült Csongrád és Szentes között, a Tisza árvízvédelmi töltésén, Hódmezővásárhely környékén, ahol a kisebb településekről most már kerékpáron is el lehet jutni a városba.

– Összességében mennyi pénzt költhetnek ilyen utak építésére?

– A Regionális Operatív Programok keretében az utóbbi hat évben, ez azt jelenti, hogy 2013-ig, összesen 26 milliárd forintot áldozhatunk kerékpárutakra országszerte. Azt azonban szeretném megjegyezni, hogy ebből a keretből 2007-ben és 2008-ban összesen 10 milliárd forint európai uniós támogatás jutott 80 sikeres pályázatra, amelyek összesen mintegy 300 kilométerrel bővítik a magyarországi kerékpárút-hálózatot. Azóta újabb 300 kilométerrel lett hosszabb ez a hálózat. Ezért mondtam azt, hogy már több mint 2000 kilométernél tartunk.

– Turisztikai szempontból is óriási jelentőségük van a kerékpárutaknak?

– Természetesen, és itt mindjárt a Kis-Balatont említeném példaként. Ez is az európai uniós támogatásból megvalósult kerékpárút-fejlesztések közé tartozik. Itt arról az öt kilométeres távról van szó, amely korábban elzárta természetvédelmi területet a külvilágtól és most nagyon könnyen megközelíthető kerékpáron.  A turisták kerékpárkölcsönzőből bérelhetnek biciklit, amivel a Kis-Balatont határoló bicikliúton tekerve egy 50 éve készült kétkamarás vasbeton zsilipre épült új kilátóval találkozhatnak. A kilátóból a Hídvégi-tavat, a Kis-Balaton állat- és növényvilágát, s a környező természeti területet figyelhetik meg a látogatók. Ezen kívül annak a kerékpárútnak is idegenforgalmi jelentősége van, amely Szentendrénél épült. A Duna-parti panoráma kerékpárút tulajdonképpen a nemzetközi EuroVelo kerékpárút-hálózat egyik kiemelt dunakanyari része. A szentendreiek egy olyan 3 kilométer hosszú és 3 méter széles, közvetlenül a Duna partján húzódó kerékpárút-szakaszt vehettek birtokukba, melyről a kerekezők elé páratlan panoráma tárul. A csodálatos környezetben, a projekt részeként egy szociális blokkot is kialakítottak, amely kiszolgálja a kerékpárosokat.

– Úgy tudjuk, a pályázatoknál az Európai Uniónak egyik feltétele az, hogy az adott kerékpárutat népszerűsíteni is kell. Ez valóban így van?

– A pályázat kiírásánál valóban feltüntetik, melyik kerékpárutat kell népszerűsíteni. Ezzel kapcsolatban egy példát említenék. Az EuroVelo európai kerékpárút-hálózat 11-es számú vándorútjának részeként megépített szakasz átadásával a Tisza-tó bal parti töltésén Kisköre és Tiszafüred között mintegy 30 kilométeres kerékpárút található. Itt a pályázatnak valóban fontos eleme volt a kerékpárút népszerűsítése is, ezért egy minden fontos tudnivalót tartalmazó turistatérképet készítettek, míg a gátra információs  táblákat helyeztek ki. A kerékpárút persze nemcsak az aktív turizmusra, pihenésre vágyók igényeit elégíti ki, de elősegíti az árvíz elleni védekezési munkákat is.

– Történetesen mire gondol?

– Minthogy a kerékpárút kiépítésével a gátat szilárd burkolat fedi, ez nagymértékben megkönnyíti a szükséges anyagok szállítását, ráadásul a védekezés költsége csupán tizedannyi azokon a gátszakaszon, ahol van aszfaltút, mint ahol nincs. Ha rajtam múlna, én a  Tisza és a Duna partjain lévő gátakra kerékpárutakat építenék, és ha történetesen védekezni kell az árvíz ellen, akkor ez a beruházás többszörösen megtérülne. Itt van például a Szegedről, pontosabban Szőregről Törökkanizsáig tervezett kerékpárút építése. Amennyiben a két települést nem választaná el egymástól országhatár, akkor ezt az utat érdemesebb lenne a tiszai gáton építeni és nem a meglévő műút mellett, de mi tehetünk arról a legkevésbé, hogy Szerbia még nem csatlakozhatott az Európai Unióhoz, és lett annak teljes jogú tagállama.

– Azért a törökkanizsaiak is kaptak, illetve kapnak majd nem kevés pénzt a már jelzett kerékpárútnak az építésére. Önrésszel egyformán kell hozzájárulniuk a határ két oldalán lévő településeknek, hogy támogatást kapjanak az Európai Uniótól?

– Sajnos nem, és ezért is kár, hogy déli szomszédjaink még nem csatlakoztak az EU-hoz. Amíg a szegedi, az újszentiváni és tiszaszigeti önkormányzatoknak az összköltségek mindössze 5 százalékát kötelesek fedezni, addig Törökkanizsának a 15 százalékát, csak azért mert nem tagja az EU-nak. Erre a célra egyébiránt az Európai Unió hihetetlen összegeket áldoz, ugyanúgy miként minden olyan beruházásra, amely környezetbarát.

– Várhatóan mikorra készül el teljes hosszában a Szegedet Törökkanizsával összekötő kerékpárút?

– Tudomásom szerint ez az út legalább négy etapban készül el, és mindegyik részre külön-külön kellett, illetve kell pályázni. Az érintett településeken hamarosan végezhetnek a kivitelezők a munkával, a községek közötti részeken azonban csak ezután következik  az építkezés. Többen mondogatják: lassan készül el ez is, mint a Luca széke, de egyik érintett település sem tehet arról, hogy ilyen a pályázati rendszer, amihez nyilván alkalmazkodni kell. Higgyék el, nagyon megéri.

– Önök csak tudják, hiszen a megyéjükben mára már hosszú utakat lehet megtenni két keréken, éppen az európai uniós támogatásoknak köszönhetően. Pontosan hány kilométert?

– Hogy őszinte legyek, hirtelen nem tudnám megmondani, hiszen gyakran adnak át újabb és újabb utakat. Szegeden és környékén már biztosan található 60 vagy 70 kilométer kerékpárút, emellett Szentest és Csongrádot ilyen út is összeköti, emellett  Hódmezővásárhelyről több irányba lehet karikázni két keréken, és akkor még a makói, valamint mórahalmi térségekről még nem is tettem említést.

– Kerékpárutakról lévén szó, úgy tudjuk, az ön nevéhez is fűződik egy kezdeményezés. Miről is van szó?

– Elsőként én kezdtem szorgalmazni azt, hogy több helyen artézi kutakat fúrassunk a kerékpárutak mellett, hiszen az emberek leginkább meleg időben karikáznak, útközben megszomjaznak, és ha nem jutnak vízhez, tudjuk milyen szenvedéssel jár. Szőregen már átadtunk egy ivóvíz kutat, amely a kerékpárút mellett található, és most arról értesültem, hogy az újszentivániak és a tiszaszigetiek is követik a példánkat. Reméljük, a jó példa ragadós lesz a határon túl is.

Bálint József, Szőregi Regélő, 2012. december
Az újvidéki Családi kör című hetilaptól átvett írás.

Hozzászólások

Szőregi Rózsaünnep

Szőregi Rózsaünnep

Hirdetés

2017. június

Ke Sze Csü Szo Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

120 éves a szőregi rózsatő

Szőregi pillanat-kép

dsc02825

Hirdetés

Időjárás

Zivatar valószínű
Csütörtök 06/22 80%
Zivatar valószínű
Helyenként felhős, zivatarokkal is számolni kell . A legalacsonyabb hőmérséklet 19°C.
Zivatar valószínű
Holnap 06/23 80%
Zivatar valószínű
Délután kialakuló zivatarok. A legmagasabb hőmérséklet 33°C. Szélerősség Ny 15 és 30 km/h közötti. Eső valószínűsége 80%.
Derült
Szombat 06/24 0%
Derült
Túlnyomóan derült. A legmagasabb hőmérséklet 33°C. Szélerősség ÉNy 15 és 25 km/h közötti.