A szőregi rózsatő védelmére és megőrzésére tett elképzelést az FVM Agrármarketing Centruma is támogatja. Ezzel a szőregi rózsa közelebb került a hungarikummá nyilvánításhoz.

A szőregi virágkertészek hungarikummá szeretnék nyilvánítatni az általuk termelt rózsatövet. Szőregen és környékén ideális termőtalaj alakult ki, amihez párosult a termelők több száz éves tapasztalat. A rózsázást a XIX. század végén kezdték itt el a gazdák. A tudás azóta apáról fiúra száll, s egyre fejlődik, gyarapodik.

A rózsa több ezer ember megélhetését biztosítja. Évente 1,8-2 millió tövet exportálnak nemcsak Európa számos országába, hanem Japánba is. A magyarországi rózsatermő terület több mint nyolcvan százaléka Szőregen és környékén található.

– Tavaly ősszel indítottuk el a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását – tudtuk meg az egyik kezdeményezőtől, Újhelyi István országgyűlési képviselőtől. Ha sikerül elérni, hogy a szőregi rózsa is hungarikum legyen, mint a szegedi szalámi, a herendi porcelán, a tokaji bor vagy a Zwack Unicum, akkor hosszú távra biztosított a virágkertészek számára a piac.

Első lépésként az országgyűlési képviselő és a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ levelet írt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centrum Kht.-jának (AMC), hogy támogassa kezdeményezésüket.

A jelenlegi magyar jogrend két rendeletben teremtette meg a minőségvédelem jogi eszközeit. Az egyik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó, a másik pedig a kiváló minőségű és a hagyományos, különleges tulajdonságú élelmiszerek tanúsításáról szóló szabályzat.

A szőregi rózsatő esetében az AMC a földrajzi árujelző megszerzését javasolja és támogatja. Ez a védjegy megszerzése lenne az első lépés a hungarikummá nyilvánításhoz. Ez ügyben az FVM államtitkára, Szanyi Tibor ma, csütörtökön Szőregre látogat, hogy tárgyaljon a rózsásokkal.

Délmagyarország, 2003. február 13.