Az öko szakkörösök hétfőn a szegedi Somogyi-könyvtárban adtak rövid műsort, amellyel a környezetvédelemre és népi hagyományainkra hívták fel a figyelmet.

Erdélyi Marianntól, a gyerekek osztályfőnökétől megtudtuk: a csapat az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány Székely kapuk – Zöld kapuk című nemzetközi pályázatán indult. Hét tablót készítettek, amellyel különböző problémákra hívták fel a figyelmet: többek között az éghajlatváltozásra és a természet védelmére. A kézműves osztály kibontakozhatott a feladat által: a tablók különböző technikával készültek. A gyerekek batikoltak, agyagoztak, és szőttek is.

A vándorkiállítás járt már a szőregi takarékszövetkezetben, a szegedi Százszorszép Gyermekházban. Február 25-én, 10 órától a szegedi Nemzetiségek Házába várják azokat, akik meg szeretnék nézni a tablókat. Az alkotások március elsején kerülnek vissza a szőregi általános iskolába, ahol 15-éig nézhetik meg előre bejelentkezett iskolai csoportok. A pályázatot tavasszal bírálják el. A szőregi gyerekek erdei iskolai vagy adriai tengerparti kirándulást nyerhetnek.

delmagyar.hu

A hétfői ülésen a testület többsége ugyanakkor elutasította az unió monetáris paktumának magyar támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott szocialista módosító indítványokat. A hungarikum törvényről a szaktárca főosztályvezető-helyettese, Andréka Tamás elmondta, hogy annak célja a nemzeti értékek védelme, azonosítása, megőrzése. Hozzátette: a hungarikumok körébe javasolt termékekről, szolgáltatásokról, szellemi értékekről a Hungarikum Bizottság dönt majd. A legkiválóbb hungarikumnak minősített magyar javak a hungarikum védjegy viselésére is jogot nyernek.

Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott minősítő rendszert több szintűvé kéne tenni. Hozzátette, hogy a rendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében külön költségvetési soron kellene szerepeltetni annak működtetési költségeit.

MTI

„Azért szeretném megmenteni, mert ez a ház Tolnai Györgyné Szórát Anna hagyatéka. Nem akarom, hogy arra a sorsra jusson, mint az I-es kórház, amit egy ember felépített Szegednek, aztán a város eladta ” – magyarázta Rózsavölgyi József (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő. Önálló képviselői indítványt nyújtott be a testület február 24-i ülésére, melyben leírja, hogy a Szerb utcai házat az önkormányzattól vette át a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a szőregi időskorú lakosság ellátására.

„1950 nyarán internálták Tolnai Györgynét, aki az épületet a városnak adományozta. A sok szenvedést megélt, meghurcolt asszony a tulajdonát az idősekre hagyta, hogy a házban bentlakásos idősek otthona működhessen Szőregen” – tájékoztatott a politikus. Hozzátette, bentlakásos otthonként hazánk európai uniós csatlakozásáig működhetett az intézmény, később napköziotthonként üzemelt, illetve ételosztást tartottak ott. „Nyolcvan-száz környékbeli fordult meg ott naponta, a kistérség mégis arra hivatkozva, hogy a látogatottsága nem megfelelő, és a költségek évről érvre növekednek, úgy döntött, hogy bezárják az épületet” – mondta a városatya.

Nyáron a szőregiek aláírásgyűjtésbe kezdtek, a körzet képviselőjéhez is fordultak, holott nem ő működteti, hanem a társulás. Lakossági fórumot is összehívtak ebben a témakörben, mellyel kapcsolatban Rózsavölgyi József közölte, Mózes Ervin címzetes főjegyző is részt vett ezen, s ígéretet tettek, a városházán mindent megtesznek annak érdekében, hogy megmaradhasson az idősek klubja.

„Kézenfekvő megoldás lehet, ha a társulás az ingatlant visszajuttatja az önkormányzat birtokába, önkormányzatunk pedig azt a Tömörkény István Művelődési Ház telephelyeként, immár közművelődési céllal működteti” – tartalmazza az előterjesztés.

Az intézményben négy szoba, konyha és vizes blokk található. A képviselő javaslata szerint három termet kiállítóhelyként hasznosíthatnának, Kanalas István fafaragó életművének és Péter László nyugalmazott egyetemi tanár által a művelődési háznak adományozott tárgyaknak adhatna otthont. A harmadik teremben pedig a rózsatermesztés eszközei kaphatnának helyet. Az ebédlőben Rózsavölgyi József szerint klubfoglalkozásokat és szakköröket tarthatnának, illetve a környékbeli időseket fogadhatnák továbbra is minden nap.

Varga Anna, szegedma.hu

Mivel a levegőben található szálló por koncentrációja az Országos Környezet-egészségügyi Intézet szegedi mérőállomásának adatai szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent és nem haladta meg az egészségügyi határértéket, Botka László polgármester a Szeged közigazgatási területére bejelentett szmogriadó tájékoztatási fokozatát 2012. február 15.-én déli 12.00 órától visszavonta.

delmagyar.hu

Öt pontban fogalmazta meg a javaslatait a Hungarikumszövetség az elkészült hungarikum-törvénytervezettel kapcsolatban. „A jogszabály határozza meg egyértelműen a hungarikum fogalmát, jelölje meg azok osztályozási, szigorú nyilvántartási rendszerét, és rendelkezzen a védjegyhasználatról. Deklarálni kell, hogy a Magyar Értéktár, hungarikumpiramis alulról építkező, felfutó rendszer, amelynek szintjein kötelezővé kell tenni az értéktártestületek működését” – ismertette a javaslatok első részét a Birinyi József, a szövetség elnöke.
Kerényi Miklós Gábor, a szervezet alelnöke, az Operettszínház igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a rendszert egy tárcák feletti szervezetnek, kormányhivatalnak kellene irányítania és működtetnie, azt nem lehet egy tárca alá rendelni. „Elismerjük, pártoljuk a Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját, de a hungarikumtörvény magasabb jellegű jogszabály. Tárcák fölött álló és nem ágazatfüggő szervezetet kellene létrehozni a hungarikumok védelmére és elismerésére” – mondta a lapnak Kerényi Miklós Gábor. Birinyi József pedig arra intette a kormányt, hogy a költségvetésben is önálló sort kellene elkülöníteni a magyar értékek védelmére és elismerésére, s ez összességében nem veszélyeztetné és terhelné meg a büdzsét ebben a nehéz gazdasági helyzetben. A szövetség szerint gyorsan megtérülne a szükséges forrás. „A magyar érték világmérték, nemzeti kincseink védelme és elismertetése kulcsfontosságú feladat” – szögezte le Birinyi József.

A VM szerint szó sincs arról, hogy a törvénytervezet egy tárca alá rendelné a hungarikumügyet. A szaktárca csak az operatív működés feltételeit fogja biztosítani az értéktár és a hungarikumgyűjtemény nyilvántartásához, a bizottság működéséhez – közölte a tárca a lappal.

agrarmonitor.hu

A megfagyott hó hangosan karistolta Suzukink alját, miközben a Mars tér mögötti Csemegi utcára kanyarodtunk. Az átlagautók 15–17 centis hasmagassága kevés a mellékutcában összegyűlt hó leküzdéséhez. Hétfő óta nem havazik, mégis sok helyen síparadicsomra hajaz a táj. A gyalogosokat is próbára teszi a hóhelyzet: a Károlyi utcai élelmiszerüzlet oldalában vastagon megmaradt a fehér lepel, a zebrákon sem egyszerű átjutni. Az időjárás az elmúlt napokhoz képest kedvezőbb, mégis sokaknak úgy tűnik, senki sem takarít. Mire vár a hókotró?

– A járműveink mozgását GPS rögzíti, az adatok visszakereshetők. Február 3-án reggel 5 centiméter alatti hóvastagságnál megkezdtük a kiállást. Azóta folyamatosan dolgozunk – mondta Makrai László. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a közgyűlési rendeletben foglaltak szerint 20 centiméter hó fölött nincs 24 órás időkorlát az eltakarításra, mert az ilyen helyzetet rendkívülinek tekinti. Ráadásul technológiailag és pénzügyileg lehetetlen a kivitelezés. Összeszámoltuk: Szeged több száz utcájából mindössze 95-ben határidős a hókotrás.

– 1400 utcát, 520 buszmegállót és több mint 2 millió négyzetméter útfelületet kezelünk. Számításaink szerint a lehullott 37 centiméternyi hó 777 ezer köbméternyi fehér leplet jelent, amely elég lenne 111 focipálya egy méter vastag befedésére. A rakpartra két éjjel 10 útszakaszról 23 géppel lehordott 12 ezer köbméter hó költsége 6 millió forint volt. Ha a teljes hómennyiséget elvinnénk, az 389 millió forintba kerülne – hangsúlyozta a cégvezető, hozzátéve, hogy a rakpart már betelt, és csak éjjel lehetne dolgozni, hónapokig.

Megtudtuk, hogy az elmúlt 5 napban 46 millió forintba került a hókotrás: 90–104 fő kézi munkaerővel, sofőrök, diszpécserek 2 műszakban, külső vállalkozók megfeszítve dolgoztak a most látható eredményért. Február 3-a óta 4545 kilométert futottak a környezetgazdák gépei, és 980 kilométert az alvállalkozók munkagépei. – A lakóutakon, ahol parkolók, illetve kocsibejárók vannak, nincs hová deponálni a havat. Nappal dugót okozunk, este betemetjük a parkoló autókat. Ekkora mennyiségű hónál a kotrás helyigényes, számos utca erre alkalmatlan. Keddre – a havazást végét követő napra – a gyűjtő- és tömegközlekedést biztosító utakat járhatóvá tettük. Szerdától pedig megkezdtük a lakótelepi és városrészi utak tisztítását – mondta Makrai László.

Kiemelte, az I–III. útkategóriában felsorolt 95 utcán kívül csak „a személygépkocsival történő járhatóságot” kell biztosítani – a kukásautók már minden utcát lejártak. Emlékeztetett: a város 6 éve állandó összeggel, 26 millió forinttal támogatja a hóeltakarítást, az eddigi 5 nap munkája 46 millióba került, ami a környezetgazdálkodási cég büdzséjét terheli.

Segesvári Csaba, delmagyar.hu

„Szegeden az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként működtetett Rózsa utcai mérőállomás adatai alapján a szálló por koncentrációja két napon egymás után meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket – február 8-án: 93 mikrogramm/köbméter, február 9-én 86 mikrogramm/köbméter –, Botka László polgármester február 10-én délután kettőtől a szmogriadó terven belül elrendelte a tájékoztatási fokozatot.

A határozat visszavonásig érvényes” – áll a polgármesteri kabinet közleményében.

delmagyar.hu

Hosszan konzultáltam a tömegközlekedési cégek vezetőivel, az országos és a helyi közutak kezelőivel, a rendőrséggel. Megnéztük a meteorológiai előrejelzést, és egyenként beszéltünk az oktatási intézményekkel is – mondta el lapunknak Mózes Ervin.

Szeged címzetes főjegyzőjétől megtudtuk: a hét további napjaiban nem lesz tanítási szünet Szegeden, amennyiben az időjárás nem változik sokkal rosszabbra. Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud bemenni az iskolába, igazoltan hiányozhat a jelenlegi szabályok szerint. Az intézmények felkészültek az oktatásra.

Ismeretes: a szokatlan hideg és a nagy mennyiségű hó miatt hétfőre és keddre rendkívüli tanítási szünetet rendelt el a Csongrád megyei oktatási-nevelési intézményekben B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott. Határozatban hívta fel a jegyzők és polgármesterek figyelmet arra, hogy a tanítás nélküli munkanapon is gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

B. Nagy László hétfőn levélben értesítette az illetékeseket, hogy mérlegeljék saját belátásuk szerint a tanítási szünet esetleges meghosszabbítását.

– Megyei szinten a kormányhivatal vezetője rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az időjárási helyzet miatt. Városi szinten a jegyző dönthet, a miniszter értesítésével. Ha pedig egyetlen intézményt érintően merül fel probléma, akkor a szünet elrendelése intézményvezetői jogkör – tette hozzá Mózes Ervin.

Hódmezővásárhely: restart

Szerda reggeltől ismét indul a tanítás a hódmezővásárhelyi általános és középiskolákban, miután az önkormányzat egyeztetett a Hód-Menza Nonprofit Ktf-vel, a Tisza Volánnal és az iskolaigazgatókkal – tudtuk meg Balázs Józseftől, a városháza oktatási csoport vezetőjétől. A rendkívüli szünet két napját vagy a tavaszi vagy a nyári szünetben pótolják. Szerdától a megszokott rend szerint üzemelnek a menzák, járnak az iskolabuszok. Ha a diák a tanyavilágból jár iskolába, de képtelen kijutni otthonról a nagy hó miatt, annak a szülője igazolhatja távolléte okát. Ez ráadásul nem számít bele a szülők által igazolható időbe.

Szentesen és Csongrádon is be kell ülni a padokba

A Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye összes iskolájában beindul a tanítás. Szentesen is hasonló a helyzet: a két egyházi és minhárom önkormányzati általános iskolában reggel órarend szerint várják a gyerekeket.

delmagyar.hu

Karácsonyi ünnepségünk a Csiga duó zenés koncertjével kezdődött. Vidám dalokkal készültek, közöttük sok télivel és karácsonyival. Majd a nagyok kedves jelenetet adtak elő énekekkel, párbeszédekkel. Jézus születésének éjszakájáról szóló hagyomány kelt életre általuk. A középső és kiscsoport versekkel, énekekkel készültek és ezzel lepték meg társaikat.

A közös, meghitt együttlét után csoportokba visszaérve nagy meglepetés érte a gyermekeket, mert sok-sok játék várta őket, amiért ez úton is köszönetet szeretnénk mondani azoknak a kedves szülőknek, akik segítségükkel hozzá járultak ehhez.

Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre. Ezért lehetőséget biztosítottunk a szülői igény szerinti Jégsuli részvételére. Januárban fejezték be élménnyel telve. Annyira ügyesen elsajátították a mozgást, hogy a végén a nagy pályára is ki mehettek felügyelettel.

Végre megjött az igazi tél. Az udvaron a gyermekek boldogan gyúrták a régóta várt havat, a közmondáshoz híven a kicsit is megbecsültük. Séták alkalmával megfigyeltük a természet jelenségeit, valamint az állatvilág viselkedését és elkezdtük a madarak etetését, amit a jó idő beálltáig folytatunk. Szép, téli verset, éneket tanultunk a témakörben.

Sokat beszélgettünk a természet körforgásáról, a tél végének közeledtéről és elkezdünk készülődni a farsangi ünnepségre. Hagyományainkhoz híven a Tömörkény István Művelődési Házban rendezzük meg a gyermek farsangot február 25-én 15.30 kezdettel. Minden évben lehetőséget adunk a leendő kiscsoportosok szüleinek, hogy nyílt napjainkon gyermekükkel megismerkedhessenek óvodánk életével. Idén ez lesz az első ilyen alkalmunk és ez úton szeretnénk minden kedves érdeklődőt meghívni vidám ismerkedésre.

A gyermekek mulatsága után kezdődik majd a felnőttek jótékonysági bálja. Szeretettel várunk mindenkit.

Szerb Utcai Óvoda dolgozói

Nekünk, madárbarátoknak ekkor jön el az igazi dologidő. Innentől kezdve nagy felelősség van rajtunk, hogy biztosítsuk a nálunk maradt madarak számára a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot és az állandó vízforrást.

A gyerekeket bevonva napi program az etetők és az itatók folyamatos figyelése, feltöltése. Érdekes volt az óvodásoknak mikor a levett odút kinyitottuk. Láthatták benne, hogy a kis szárnyasok mivel és hogyan bélelik ki otthonukat.

Az ablak közelében elhelyezett cinkegolyók remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy evés közben és közelről gyönyörködhessünk ezekben a kis állatkákban és lássuk az eredményét a szorgos és kitartó munkánknak.

A gyerekek családjukat bevonva hozzák az eleséget, amit ők tölthetnek az etetőbe. Jutalomból a gondoskodásukért a „Madárbarát” jelvényt viselhetik aznap a ruhájukra kitűzve.

A szárnyasok jelenlétét nem csak a magok megfogyatkozásából, hanem a fa alatt található lábnyomokból is észlelhetik a gyermekek. Ezeket összehasonlítjuk és találgatunk, hogy melyik kis állat járhatott ott és lakott jól a mi jóvoltunkból.

Óvodásaink a sok tapasztalatszerzés által új ismeretekhez jutnak, erősödik bennük az állatok iránt érzett szeretet, fejlődik empátiás érzékük, gazdagodik szókincsük.

A hideg idő után is meg lesznek az örömteli teendőink. Már most teli vagyunk ötletekkel és készülünk a tavaszra.

Biztosak vagyunk abban, hogy az egy év leforgása után elmondhatjuk, hogy sikeresen vettünk részt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által hirdetett Madárbarát Kert Programján.

„Hóembernek, se keze, se lába…„- énekeltük a gyerekekkel, amikor leesett a régen várt hó és számukra is igazán, kézzel foghatóan beköszöntött a tél. Bár a fű még kikandikált a ritkás hótakaró alól, de Jutka „mama” már elővette a szánkókat. Nagyokat hócsatáztunk, szánkóztunk, lapátoltuk a havat, gyűjtöttünk jégcsapot, és megfigyeltük a gyerekekkel hogyan fagy be a víz a kihelyezett edényekbe. Ezeket az edényeket később bevittük a terembe és a gyerekek rácsodálkoztak, hogy ismét víz lett belőle. Elmondhatjuk, hogy a télnek kihasználtuk minden adódó lehetőségét.

Sajnos az enyhe tél miatt a fertőzések is gyakoribbak a kisgyerekek között, ezért sűrűbben megcsappan a csoportok létszáma. Az óvónők ezt ügyesen, a bajból erényt kovácsolva, az ott lévő gyerekek egyéni fejlesztésére, kapcsolatuk elmélyítésére tudják fordítani.

Az óvoda munkatársai